Marosán Gyula (Torontó, 1968)

jegyzékkel) Szombathely, 1994.­ Andrási G.-Pataki G.-Szűcs Gy.-Zwickl A.: Magyar képzőművészet a 20. SZÁZADBAN. BUDAPEST,1999. PATAKI G.: M. Gy. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon 2.. Budapest. 2000. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: MULADI BRIGITTA TŐZSDEÜGYNÖKSÉG RT. KÖSZÖNET A TÁMOGATÁSÉRT:­­ APfd­NIVUM ifc. artmagazin ||| M MV F SZ FT 1 ................................ 3 NEMZETI KULTU­RAUS ÖRÖKSÉG '99 | W­­ MINISZTÉRIUMA A KIÁLLÍTÁS SZERVEZŐJE: AULICH ART. A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ 2004. JÚN. 30-TÓL SZEPT. 3-IG. HÉTKÖZNAP 8-22 ÓRÁIG. Hétvégén előre egyeztetett időpontban. Hamilton Tőzsdeügynökség Rt. • H-1054 Budapest, Aulich utca 5. HAMILTON@HAMILTON.HU • TEL.: (+36 1) 312 6012 • FAX: (+36-1) 269 4026 Marosán Gyula (1915 - 2003) KÖZI KIÁLLÍTÁSOK, AMELYEKEN MÁR KANADA KÉPVISELŐJEKÉNT VESZ RÉSZT RÓMÁBAN, Athénben. Közben vevőként jelentkezik a torontói Szépművészeti Múzeum, az ottawai Nemzeti Képtár, most éppen folyik a készülődés a párizsi nemzetközi éremkiállításra. Tavaszra ugyancsak kész a program, nagy­ grafikai kiállítás Torontóban. További céljaid? — teszem fel a kérdést. A válasz még erre a sablonos kérdésre is váratlan mélységeket nyithat meg. Állát keze fejére támasztja. Úgy FELELI: Fejlődni, haladni. A művészetben nincs megállás, aki megáll, az már hanyatlott is. Korunk tele van ellentmondásokkal, így a művész saját álomvilága és a REALITÁSOK EZERARCÚ VÁLTOZATA KÖZÖTT HÁNYÓDIK, MEG KELL, HOGY TALÁLJA SAJÁT KIFEJEZÉSI MÓDJÁT, AMELYEN SZERET, VAGY GYŰLÖL, ÉNEKEL, VAGY ÜVÖLT, NEVET VAGY SÍR. Természetes, hogy én is korunkat akarom kifejezni, amely nem csak lázt hordoz MAGÁBAN, DE EGYBEN VÁLTOZATOSABB MINDEN KORNÁL. TALÁN EZÉRT IS VÁLTOZTATOM A KIFEJEZÉSI FORMÁKAT. Hirtelen feláll és mutogatni kezdi a készülő kiállítás anyagát, a hatalmas FEKETE-FEHÉR TUSRAJZOKAT. MOST ELŐSZÖR VESZÍT VALAMELYEST NYUGALMÁBÓL. AZ ÚJ ALKOTÁSOK LELKESEDÉSÉNEK LÁZA FŰTI ÁT. FÁRADHATATLANUL HORDJA AZ ÜVEGEZETT, NE­HÉZ KÉPEKET, A FALHOZ TÁMASZTJA ŐKET. FORMÁK, SZÍNEK, IGEN, SZÍNEK KÁPRÁZNAK ELŐT­TEM. SOHA NEM HITTEM, HOGY FEKETE-FEHÉRREL ENNYI SZÍNT LEHET ÉRZÉKELTETNI. AZ EGYIKEN APRÓ TUSFOLTOK, MINTHA ZÖLDBE JÁTSZÓ LEVELEKKÉ FORMÁLÓDNÁNAK ÉS HALK ZS­­ZEGÉSSEL TÖLTENÉK BE A LEVEGŐT. EGY MÁSIKON PAJKOS KÖRÖK HANCÚROZNAK IDE-ODA. Fekete-fehér, az árnyalatok százaiban, hol világosabb, hol sötétebb szürkék, négyszö­gek, KÖRÖK, TÉGLALAPOK, APRÓ VONALAK, HOSSZÚ VONÁSOK. ITT-OTT TÖKÉLETES HARMÓNIÁBAN, MÁSHOL NYUGTALANÍTÓ RENDSZERTELENSÉGBEN. Utána kérésemre, bemegyünk a műhelybe is. Úgy érzem nem szívesen enged be, talán nem AKARjA, HOGY MEGLESSEM A VAJÚDÁS PILLANATAIT. VÁSZNAK AZ ÁLLVÁNYOKON, A FÖLDÖN, A SZEK­RÉNYEK TETEJÉN, KISEBB-NAGYOBB ÉREM VIASZÖNTVÉNYEK, MEGKEZDETT VONALAK, ODAVETETT ECSETVONÁSOK, MÉG FÉLIG KÉSZ SZOBORFIGURÁK. ZAVAR, HOGY SZENTÉLYBE LÉPTEM BE. HAMAR VISSZAHÚZÓDTAM, MÉG AKK­OR IS, HA ÚGY VAN. AHOGY MONDTA, MŰHELYÉNEK NINCSENEK TITKAI. Neki magának azonban van titka, talán anélkül, hogy tudna róla. Ez a titok, amely KORTÓL ÉS IDŐTŐL FÜGGETLENÜL MINDEN IGAZI MŰVÉSZI ALKOTÁSNAK A NYITJA. MEGFEJT­HETETLEN ÉS MEGMAGYARÁZHATATLAN. REJTÉLYES, SOKARCÚ, GYAKRAN ELILLANÓ TITOK, AME­LYET ÉRZÉKELNI SEM GÉP, SEM AGY, CSAK EGYEDÜL AZ EMBERI SZÍV KÉPES.” Bibliográfia: Kállai E.: Az elvont MŰVÉSZET ELSŐ MAGYAR CSOPORTKI­ÁLLÍTÁSA. 1946.. In Művészet­ve­szélyes CSILLAGZAT ALATT. SZERK.: Forgács É.. Budapest, 1981.: Keserű K.: Egy elfelejtett festő. MŰV. 1987/1.: György P.-Pataki G.: Az Európai Is­kola és az Elvont művészek Cso­portja. Budapest, 1990: Pataki G.: TÖBB SZÓLAMBAN. M.GY. MŰVÉSZETE AZ EMIGRÁCIÓBAN 1957—1993. OM, 1994/12. O.A. Botár, M. Cs. MŰVÉSZETE AZ EMIGRÁCIÓBAN. KATALÓGUS BEV. Tan.,­­bibliográfiával, műtárgy­TÍZ ÉV TELT EL AZÓTA, HOGY MAROSÁN GYULA (BUDAPEST, 1915—TORONTÓ, 2003) EMIGRÁCIÓBAN KÉSZÍTETT MUNKÁIT AZ ERNST MÚZEUM, A SZOMBATHELYI KÉPTÁR, A GYŐRI Múzeumi Képtár és a Szolnoki Galéria bemutatta. A Kanadában letelepedett fes­tő, SZOBRÁSZ. GRAFIKUS MŰVEIN ÖRÖMTELI AZT LÁTNI, HOGY FELFOGÁSA MIT SEM VÁLTO­ZOTT A NEGYVENES ÉVEK ÓTA, AMIKOR ITTHON AZ ELSŐ NONFIGURATÍV, SZÜRREALISTA ALKOTÁSAIT LÉTREHOZTA. EZ NEM AZT JELENTI, HOGY A KANADÁBAN TÖLTÖTT ÉVEK ALATT NEM VETTE ÉSZRE AZ IDŐ MÚLÁSÁT, NEM ENGEDETT BE ÚJ HATÁSOKAT. ÉPPEN ELLEN­KEZŐLEG. Marosán szinte kortársait megelőzve részt vett a mail-art mozgalom­ban. KÉSZÍTETT POP-ARTOS MŰVEKET, KOLLÁZSOKAT, KÉPVERSEKET, ABSZTRAKT SZOBROKAT, FOTOGRAMOKAT. VIDEOMŰVEKKEL ÉS SZÁMÍTÓGÉPES GRAFIKÁVAL IS KÍSÉRLETEZETT. AZ ÖTVENES ÉVEKTŐL GRAFIKÁI KIEMELTEN FONTOS SZEREPET TÖLTENEK BE AZ ÉLETMŰBEN, KVALITÁSUK EGYENÉRTÉKŰ A FESTÉSZETÉVEL. A Kállai Ernő vezette, sajnos tiszavirág életű „Elvont Művészek” akik itthon PERIFÉRIÁRA KERÜLVE DOLGOZTAK TOVÁBB, JÓ PÁR ÉV MÚLTÁN ÁLLÍTHATTÁK CSAK KI AZ ÖTVE­NES ÉVEKBEN KÉSZÜLT NONFIGURATÍV MŰVEIKET, MÍG MAROSÁN KANADÁBAN FOLYAMATOSAN BEMUTATKOZHATOTT ITTHON EZIDÁIG ISMERETLEN MŰVEIVEL. ÉLŐ LEGENDÁINK — GYARMATHY Tihamér, Lossonczy Tamás — Marosán Gyula egykori festőtársai még mindig aktív MŰVÉSZEK. HOZZÁJUK HASONLÓAN MAROSÁN GYULA IS FESTÉSZETÉBEN MINDVÉGIG HŰ MA­RADT AZ EGYKOR A KÁLLAI ERNŐ ÁLTAL MEGJELÖLT ORGANIKUS-ABSZTRAKT IRÁNYHOZ.

Next