Monostori-Moller Pál (A Hazafias Népfront VI. kerületi bizottsága, Budapest, 1969)
A HAZAFIAS NÉPFRONT VI. KERÜLETI BIZOTTSÁGA és a VI. KERÜLETI TANÁCS V. B. NÉPMŰVELÉSI OSZTÁLYA meghívja Önt MONOSTORIMOLLER PÁL festőművész kiállítására Megnyitja KRISTÓ NAGY ISTVÁN szerkesztő 1969. október 10-én délután 6 órakor A kiállítás nyitva : 1969. október 10-től, november 2-ig megtekinthető naponta 11 órától 17 óráig A kiállítás tartama alatt, okt. 17-én, Pénteken 6 órakor ANKÉT Vezeti : KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN kritikus Hazafias Népfront VI. kerületi Bizottsága Budapest, VI. ker. Népköztársaság útja 94. I. em. (a Köröndnél) A kiállítást rendezte . KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN 75 éves korában is irigylésreméltóan friss és új felismerések, élmények és tervek villamos izgálfiatal , mától áthatva alkot. Egész élete a passzivitás, a beletörődés tagadása, a hangoskodás nélküli szívós munka, a soha meg nem elégedés példája. 50 éves korában, már elért eredményeket odahagyva, akkor kezdett új irányban dolgozni, amikor mások rendszerint már életművüket tetőzik be. Monostori Möller Pál „naturalista” festőként kezdte. Fényes Adolf kedvenc tanítványa volt. Rendszeresen szerepelt országos tárlatokon, sikere is volt, elismerést is kapott, de úgy érezte, hogy legbensőbb elképzeléseit csupán tökéletlenül tudja megvalósítani. Elhatározza, hogy szakít az ábrázolással. Az elhatározás azonban könnyebb volt, mint a megvalósítás : túlságosan is jól, bravúrosan rajzolt. Ezért a 30-as évek közepén egy időre abbahagyja a festészetet, és szervezői munkába fog. Létrehozza előbb az ARS HUNGARICA majd az ALKOTÁS Művész Szövetkezetét. Az ALKOTÁS MŰVÉSZHÁZ-ban modern kiállításokat rendez, többek között az első Vajda Lajos Emlékkiállítást. 1946-ban a Ripl Rónai Társaság igazgatója lesz. 1948-ban visszavonul és hozzálát alkotói tervei kibontásához. Nonfiguratív konstruktivista művészetet akar létrehozni, de kezdetben a látott világ absztrahálásának útját járja. Ezeken a képein metropolisok és kisvárosok egymáshoz torlódó házai jelennek meg geometrikus alakzatokban. Végül hosszas kísérlet-sorozat után kikristályosodott, elvont forma és színrendszere. De a művész tudatos szándékától függetlenül a képek jórésze a tiszta szín és forma viszonylatokon túl is kelt asszociációkat. Az IPARI TÁJ, a NAGYVÁROSI FÉNYEK sorozat képei, bár konkrétan nem hasonlítanak hidakra, acélvázas csarnokokra, épületekre, mégis valamennyi együttes élményét, a modern gépi világ élményének sűrített újrateremtését adják. Világa racionálisan szerkesztett ; a függőlegesek és vízszintesek, valamint a diagonálisok rendszerére épül. A szín nála mindig a formának rendelődik alá, önálló karakterű szín viszonylatokat teremt; jellegzetesek a HOMORÚ FORMÁK sorozat lilásszürkén átszűrt színei, s a festők utált miniumvöröse és párizsi kékje nála új, szigorú és tiszta harmónia kifejezőjévé válik. DCnékqjjárhí Qiiubi.