Bartha László irodalmi illusztrációinak kiállítására (Petőfi Irodalmi Múzeum, 1970)

A PETŐFI IRODALMI MÚZEUM MEGHÍVJA ÖNT BARTHA LÁSZLÓ IRODALMI ILLUSZTRÁCIÓINAK KIÁLLÍTÁSÁRA A KIÁLLÍTÁST KÖPECZI BÉLA A M. T. A. LEVELEZŐ TAGJA NYITJA MEG 1970. MÁRCIUS 21-ÉN 12 ÓRAKOR BUDAPEST V., KÁROLYI MIHÁLY UTCA 16. Bartha László illusztrátori munkásságának bemutatója a Petőfi Irodalmi Múzeumban Hincz Gyula, Borsos Miklós és Martyn Ferenc tárlatainak sorát követi. Ezek az irodalmi szempontú képzőművészeti kiállítások valójában hármas célt szolgálnak. Elsősorban az alkotóművészt ismertetik meg, hiszen a kisméretű illusztrációkból ugyanaz a felfogás, belső meggyőződés, egyéni hang és jellegzetesség szól, mint a nagy táblaképekből, s a szobrászati oeuvreből. Az itt felsorakoztatott szép könyvek ugyanakkor irodalmi élményeket idéznek, a művészi illusztrációkon keresztül új ismeretek szerzésére ösztönöznek. Emellett kiállításaink a szépen illusztrált könyvek komplex élmé­nyében észrevétetik az odaadó és körültekintő könyvkiadói munkát és a magától értetődőnek tetsző vizuális hatás mögött ott rejlő magasrendű nyomdai teljesítményt is. Bartha László illusztrációinak bemutatóján fekete-fehérben meg­oldott s mellettük tobzódóan elevenszínű lapokat látunk. Jacques Gaucheron: A lyoni selyemszövők, Karinthy Ferenc: Víz fölött, víz alatt, Szevak: Esős szonáta, — hogy a tízszer annyi rajzos munkából csak e néhányat említsük — a mestert szubtilis vonal­­vezetésű grafikusként állítják elénk. E munkáiban ironikus típus­teremtő készsége, helyzetet és hangulatot híven tolmácsoló érzé­kenysége és csendes humora érvényesül. Mostanában azonban egyre gyakrabban él könyvkiadásunk gazdagodó lehetőségeivel és a színek pazarló bőségével tolmácsolja a művek atmoszféráját. Említsük példaképpen e szép sorozatból a legújabbakat: Tatay Sándor: A Simeon családját, Simon István: Szőlő és gesztenyéjét és Jékely Zoltán: Csillagtoronyban című kötetét. Ma már egyre kevésbé válik szét Bartha László festőművészi és illusztrátori tevé­kenysége. Kicsiny képeiben benne van önálló kompozícióinak minden kiérlelt tájélménye s ott vannak a színek, vonalak és formák szövedékében azok a benyomások, melyeket a modern ipari konstrukciók világából hozott magával. Ezek kísérik, ezek „illuminálják" az irodalmi mű mondanivalóját és jól találnak, hiszen az írott mű és a kép azonos kortársi élményekből és azonos lelkiállapotból született. Ezért láttuk helyesnek kiállításun­kon az illusztrátor és a festőművész néhány alkotásának szem­besítését. Tárlatunk a portrérajzoló művészt is bemutatja s így az illusztrált könyvek bőséges sora, az eredeti illusztrációk s az arcképek együttesében bontakozik ki előttünk igazán Bartha László művé­szetének és az irodalomnak szoros kapcsolata. A KIÁLLÍTOTT MŰVEK JEGYZÉKE EREDETI ILLUSZTRÁCIÓK AZ ALÁBB FELSOROLT MŰVEKBŐL APR­ILY LAJOS: Jelentés a völgyből Magvető Könyvkiadó, 1965. APRILY LAJOS: A kor falára Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967. Cápauszonyok Kubai elbeszélések Európa Könyvkiadó, 1966. FEKETE ISTVÁN: Őszi vásár Magvető Könyvkiadó, 1962. JEAN FOLLAIN: Az élet képei Európa Könyvkiadó, 1964. JACQUES GAUCHERON: A lyoni selyemszövők Magyar Helikon, 1959. GEREBLYÉS LÁSZLÓ: Túl a határon Magvető Könyvkiadó, 1963. NICOLAS GUILLÉN : Kubai elégia Európa Könyvkiadó, 1961. EUGENE GUILLEVIC: Föld és víz Európa Könyvkiadó, 1962. JÉKELY ZOLTÁN: Csillagtoronyban Szépirodalmi Könyvkiadó, 1969. MEZEI ANDRÁS: Legendák születőben Magvető Könyvkiadó, 1966. J. P. SARTRE: Főbelövendők klubja Magvető Könyvkiadó, 1955. SIMON ISTVÁN: Szőlő és gesztenye Szépirodalmi Könyvkiadó, 1966. TAKÁTS GYULA: A tündérhal és a háló Móra Könyvkiadó, 1968. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10—18 óráig tekinthető meg.

Next