Somogyi János festőművész kiállítása (Műcsarnok, Budapest, 1970)

Régi igazság, hogy az üstökösökre rácsodálkozunk — mert sötétben fényesebbek a többi csillagnál — de a minden reg­gel egyforma hűséggel felkelő, életünknek fényt és meleget adó nap titkait a megszokottság miatt nem fürkésszük. Van, és ez természetes. Pedig az éjszakai égen átsuhanó üstökös is csak azért látható, mert a nap éppen nem világít. Sokan voltak és vannak akiket irányt adó csillagoknak véltünk, s halványultakig , amikor rájöttünk, hogy sehová sem jutottunk, követtük is őket. Somogyi János festőművész pályáján nem a tűnődő üstökösök útját járta. Mindig jelen volt, mindig vállalt és teljesített, de sokszor nem figyeltünk oda az apró részleteket is becsülettel faggató művész eredményeire, következetességére. Volt hite és volt bátorsága egyedül megjárni saját maga választotta út­ját, nem igényelt segélyt, vagy oltalmat nyújtó kezet a legnehezebb órákban sem, nem várta a gyors sikert, sőt olykor a tehetségét kétlő bizalmatlansággal is szembenézett anélkül, hogy indulását, vagy célját megtagadta volna.A kiállításon szereplő alkotások a férfi­korba érett művész etikai következetességének bizonyítékai, és egy em­beri töprengés kiteljesedett szimfóniájának hangjegyei- Töprengés földről és vízről; emberről és emberekről; kapcso­latról és taszításról; formátlanságot kívánó szabadosságról és szigorú formába zárt, önkéntes fegyelem szabad­ságáról; látni és láttatni vágyásról, szeretetről és humánumról. Mindenről, ami egy emberi életet teljessé tehet. Lehet, hogy Somogyi János alkata diktálja, de úgy érzem bármiről is szól, műveiben mindig az ember rejtelmeit kutatja, így lehet, hogy a számtalanszor végiggondolt, racionálisan szerkesztett kompozícióin átsüt a fegyelmezett líra, a kételyek özönére választ adó és még ezután is csak kételyt érző művész megnyugvást keresése. És így lett meggyőző ez a festői hang, amelyben egyszerű emberek problémái válnak általánossá. A tél hidegségében és szikrázó fényében meggörnyedő alakok talán mindnyájunk gondját viselik vállukon, a nap felé mentükben — irigyelve a szabadon röppenő madarat. Az éjszakai nádas homályába menekülő női figu­ra a másik nemhez fűződő vágyaink megszokott rendjét teszi titokzatossá. Nem egyszerű közeg amiben élünk! Körülöttünk a természet biztosítja a rendet, s az alkotásokon a természet teljes tökéletességében jelenik meg. Azonban életünkben mindnyájan viselünk fájdalmat, sebeket és kapcsolatainkban fájdalmunk drámává nőhet. Né­ha el is bukunk, gyarlóságunk elveszett, vagy a bennünk világító fényt kegyetlen szelek eloltják. A bukást minden vesztő rettenetét, de az újjászületésbe, a talpraállásba vetett hitet is pár színnel és indulatosan festett, szagga­tott formákkal tárja elénk a művész „Áldozat” című alkotásán. És ugyancsak az ember mindent megismerni vá­gyáról szólnak a monumentális asszony figurák, akik a vízparton, távolba tekintve, szinte a filozófiai kifejezés ál­tal meghatározott tér és idő végtelenségét fürkészik. Ritkán van alkalmunk kiállításon műhelytitkokba belefesni és ritka alkalom az is, hogy kisebb vázlatok egy tárlat gyöngyszemei legyenek. Somogyi János „Gondolatok” címmel kiállított vázlatai nem ujjgyakorlatok, hanem érett alkotások. Ezeken nyomon követhetjük a művész meditációit, a benne kavargó káosz fegyelmezését- Erős tiszta színek, vagy tört fényű felületek együtteséből nő a cím által is konkrétan meghatározott mondandó- Tanúi lehe­tünk annak, hogy a festő eszközei nyomán, hogyan születik a forma, birkózva a formátlansággal. Érdekes jelen­ség ez korunkban; elvont gondolat festői megfogalmazása nem a konkréttól halad a nonfiguratív felé, hanem fordít­va a kaleidoszkóptól a természet formáinak drámai felidézéséhez. Az élet filozofikus mélységű ismeretében és az ismeretek egzakt festői nyelven történő megfogalmazásában van Somogyi János piktúrájának ereje, élményt nyújtó kvalitása. Olyan művész, aki a hivalkodásnál többre tartja a gondolkodást. Meggyőződésem, hogy ez a bemutatkozás azok közé emeli Somogyi Jánost, akiknek munkáiban bizton kereshetjük a fényt és a meleget. BERECZKY LORÁND

Next