Boroksa András festő kamara kiállítása (Kassák Lajos Művelődési Klub, Budapest, 1971)

Először lép festményeivel és szobraival a nyilvánosság elé Boroksa András. Autodidakta művész, aki a mesterség összes fortélyát önnön magától tanulta, rajzolást és kőfaragást egyaránt. Akaratereje, művészi ambíciója keresztülsegí­tette a művészeti technika elsajátításának buktatóin, de a „művészetért” való harcának neheze hátra van: meg kell szereznie helyét az elismert, megbecsült művészek között. E kis kamarakiállítás is egy lépcső ezen az úton. Boroksa András művei között igen sok az önarckép. Kevés kivétellel azonban nem egyszerű önportrék ezek, hanem sajátos eszközökkel kifejtett belső gondolatok, ki nem mondott vágyak, néha művészi vagy emberi példaképhez való hasonulás vágya (Rembrandt), vagy az emberi, művészi sorsok közötti párhuzam megjelenítése (Csokonai). Nagyobb kompozícióinak egyes alakjai arcvonásaiban is felismerhetjük alkotójukat. Boroksa művészi szimbolikájában központi helyet foglal el a „Jó és Rossz” harca. A „Jó” mindig konkrét személy, igen sokszor a festő maga, a sötét, elvakult társadalmi erőket és gonosz emberi indulatokat megtestesítő „Rossz” egy elvont szörny, sosem­ volt őshüllő, a „Zöld Szörnyeteg” vagy más, pontosan meg nem határozható megszemélyesítése a démoni eszméknek. Ennek megfestése közben sem szakad el azonban a művész a természethű ábrázolástól. Ez így van rendjén, mert Boroksa András művészete emberközpontú, humánus művészet. Emberi kapcsolatokat, emberi érzelmeket, érzéseket ábrázol, nem szakadhat el az embertől. E lényegből fakad, hogy mindig személyt ábrázol; a táj, vagy csendéleti részlet csak kulissza és kellék az emberi viszonylatok nagy színjátékához. Külön öröm a szemlélőnek Boroksa festményeinek színessége, azok meleg ragyogása. Jó színérzéke folytán koloritja harmóniái és disszharmóniái hatásosan segítik mondanivalójának kifejtésében. Szobrai is festőiek. Egyenlő súllyal érvényesül tér-és tömeghatásuk és a fény­­árnyjáték vibrálásai, így nemcsak tematikusan de művészi megjelenítési módjuk­kal is szervesen illeszkednek Boroksa András festészetébe. Pogány Gábor

Next