Fürtös György (Pécsi Kisgaléria, Pécs, 1971)
0-m ־ י .נ' •. . • :י * 1939-BEN PÉCSETT SZÜLETET. A BUDAPESTI IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN VÉGEZTE TANULMÁNYAIT, BORSOS MIKLÓS ÉS CSEKOVSZKY ÁRPÁD VOLT TANÁRA. JELENLEG A PÉCSI PORCELÁNGYÁR TERVEZŐMŰVÉSZE. TANULMÁNYÚTON JÁRT AZ NSZK-BAN, FRANCIAORSZÁGBAN, ANGLIÁBAN, JUGOSZLÁVIÁBAN, LENGYELORSZÁGBAN ÉS A SZOVJETUNIÓBAN. 1962-BEN ÉS 1963-BAN ״ AZ ÉV LEGSZEBB TERMÉKE״ PÁLYÁZATON DÍJAT NYERT, 1964-BEN PÉCSETT NIVÓ-DÍJAT KAPOTT. EGYÉNI KIÁLLÍTÁSA VOLT PÉCSETT 1964, 1965, 1969-ben. rendszeresen szeREPEL A KÉPZŐMŰVÉSZ SZÖVETSÉG DÉL-DUNÁNTÚLI SZERVEZETÉNEK TÁRLATAIN, RÉSZT VETT A SIKLÓSI „MODERN MAGYAR KERÁMIA” CÍMŰ KIÁLLÍTÁSON, AZ ORSZÁGOS KERÁMIA BIENNÁLÉKON ÉS A SIKLÓSI KERÁMIA SYMPOSIONON. KÜLFÖLDÖN SZÓFIÁBAN, VARSÓBAN, SAO PAOLÓBAN, FAENZÁBAN, ESZÉKEN, ROTHENBURGBAN SZEREPELTEK MUNKÁI. TÖBB MŰVE VAN MÚZEUMOK, KÖZINTÉZMÉNYEK TULAJDONÁBAN. FALKÉPEI, KÚT- ÉS TÉRPLASZTIKÁI KÉSZÜLTEK TISZASZEDERKÉNY, ZALAEGERSZEG, HARKÁNY, MOHÁCS, KECSKEMÉT, KAPOSVÁR, DEBRECEN SZÁMÁRA. CÍME: PÉCS, ÉPÍTŐK ÚTJA 4 A. ....... Egy ceruzavonással odavetett, jól sikerült torzképről gyakran hamarabb ráismerünk valakire, mint az arcképről, ahol pedig a művész felhasznált mindent, amivel rekonstruálni lehet a valóságot: a vonalat, színt, fényt és árnyat — egyszerűen azért, mert az életben is arról ismerünk rá ismerőseinkre, ami az arcukon a szabályos szépnek rovására megy. Valamivel nagyobb orr a kelleténél, valamivel ferdébb szem, egy furcsa vonás a száj körül — ez az, amit úgy nevezünk: te vagy az. Az eszményi szép, ami felé törekszünk, unalmas, báj és kedvesség és tehetség nélkül való sablon, élettelen formula. A bájban és kedvességben mindig van valami torz és viszont a torzban valami báj, és ha nevetünk a torzképen, azért nevetünk, mert vonzódunk az élethez: aki nevet, az bizonyára örül és szereti azt, amin nevet. . .”* Mi is nevetünk Fürtös Györggyel együtt, a Pipogya házaspáron, a rózsás matricás kis mozdonyon, meg az ünnepélyes talapzaton álló régi kisautón, és vele együtt szeretjük a régi idők emlékét a talapzatra hullott sárga rózsában. Elfelejtjük egy kicsit Don Quijote tragikumát és derűsen emlékezünk nagyanyánk virágos kalapjára, amire most itt cukrászvirágok kerültek, és szeretnénk mi is nagy masnit kötni a szépszemű kék lánykafej copfjába. A magyar keramikus szakmában differenciálódó művészi magatartások egyik friss erejű alkotója Fürtös György, aki ezzel a kiállításával egyben a szakma fazekas jellege mellett kívánta szavazatát adni. Bemutatott anyaga eddigi kiállításainál jóval összegezettebben reprezentálja ezt a törekvést, tárgyait a főiskolai indulástól a napi élményekig, sőt a gyári tervezői feladatokig készültekből válogatta. Plasztikáinak formálásában éppúgy felhasználja a jelentős múltú gyár legjobb samottos anyagát korongolással és kevés mintázással, mint a csurgatott és kevert fazekasmáz impresszionista festői hatását, vagy magas plasztikájú reliefjein az élek mázalóli ,,előhívását”. A korongolást elemekből épített szobrokon, tájképeken, vázákon, tálakon, témák gazdag variációiban alkalmazza, a könnyen hajlított samottos anyag ízes játszadozásával oldva fel a zártabb formákat. Fürtös György gyárban dolgozó keramikus tervezőművész, falicsempés, kerti asztalkája az egykori Zsolnay gyár legjobb hagyományainak folytatójaként mutatják be őt. De tréfás kedvű kézi tükrei,kisplasztikái a csapongó fantáziájú, vidám egykori vándor fazekasmestert keltik életre, aki mindenki között szabadon jár, s kel, könnyedén hajlik a legfrissebb formák kipróbálására, s lehet, hogy szíve szerint nagyobb méretek alkotásában próbálkoznék. Érdeklődéssel várjuk vándorkedvének következő állomásait is. * Karinthy Frigyes: így írtok ti. DVORSZKY HEDVIG