Szabó Iván szobrászművész (1971)
Szabó Iván szobrászművész, született Budapesten 1913-ban. A Képzőművészeti Akadémián Bory Jenő és Medgyessy Ferenc tanítványa volt. Tagja volt a KUT-nak, s a Szocialista Képzőművészek Csoportjának. Jelenleg a Képzőművészeti Főiskola tanára. 1954 óta a Főiskola művésztelepét vezeti Hódmezővásárhelyen, ahol 1937 óta megszakításokkal dolgozik. Jelentős szerepe van abban, hogy Vásárhelyen a szobrászat is fellendült. Szabó Iván sokoldalú művész, az ország különböző városaiban mintegy 60 köztéri szobra áll. Emellett jelentős kisplasztikái, grafikai munkássága is. Művészete elismeréséül 1950 és 1954-ben Munkácsy, 1964-ben SZOT díjat, 1961-ben érdemes művész, 1970-ben kiváló művész kitüntetést kapott. 1936 óta szerepel kiállításokon, többek között a Műcsarnokban 1967-ben önálló kiállítása volt. E kiállításon most agyag szobrai, domborművei, kerámia tálai kerülnek bemutatásra. Terracotta szobraiból derű, harmónia, az élet szeretete árad. Ábrázolási módja bensőséges, érzelmeket kifejező. Ő írja egy kiállítási katalógusában: „Tisztelet ennek a szerény anyagnak, mely szerénysége ellenére a legtöbb hírt hozta a régi időkből." — Köszöntjük a művészt, aki az agyagból a Szépséget alkotta meg.