Georgi Baev (Bolgár Kulturális Központ, Budapest, 1972)
GEORGI BAEV 1924-ben született Burgaszban. Alkotói pályafutása 1950-ben kezdődik, amikor Ilija Petrov és Decsko Uzunov tanítványaként a Szófiai Képzőművészeti Akadémiát befejezve szülővárosában grafikával és díszlettervezéssel próbálkozik. Ám valójában csak az ötvenes évek végén találja meg valódi énjét, alkotói elhivatottságát. A táblaképek felé orientálódik, hogy a bolgár tájjal jegyezze el magát végérvényesen. Baev számos közös és három önálló tárlaton mutatkozott be a bolgár és külföldi közönség előtt. Egy sor művészeti díj és kitüntetés birtokosa, képei a szófiai Nemzeti Galérián kívül megtalálhatók London, Tokió, Párizs, München, Kalifornia múzeumaiban is. Georgi Baev művészete az optimizmus, a bővérű életkedv koncentrációja, mai világlátásunk plasztikus kifejeződése, művészileg megformált része. A műfaj és a nézőpont szerencsés találkozása ez, Baev kilép a természetelvűség béklyóiból és egy új rendet teremt, amely magán hordozza a mester gazdag szellemiségének megkülönböztető jegyeit, a környező hétköznapi valóság iránti szeretetét. Merész távlatokat tár fel az ihletett átlényegítés és a poétikus ábrázolásmód előtt. Az igazi művészet mindig is olyan új realitást, olyan új világot jelent, amelyet az alkotó mélyen átérezve és megérlelve hoz létre. Georgi Baev vásznait nézve akaratlanul is érezzük a táj hangulatát. Vásznain szülővárosát és környékét eleveníti meg, de a modell csupán témául, annak alapjául szolgál, amely a konkrét valóság képzelettől átalakított lecsapódásából ered, így a kép a munka sodrában, a plasztikus színeffektusok öntörvényű medréből születik. Természetesen a burgaszi kikötő valójában nem annyira színpompás mint Baev vásznán, talán a tavaszi éj sem annyira csillogó, de bennünk a művész láttatása örömteli érzést kelt, színvilágának hatása lenyűgöző. Igen, ez a művészet feladata, hogy megörvendeztesse, és jobbá, boldogabbá tegye az embert. Egyben így térül meg a művész teremtő gyötrelme, az álmatlan éjszakák kínzó kísérletezése, a két dimenzió szorításával és a színek sokaságával folytatott szakadatlan küzdelem. ANI PAVLOVA-SZTAVREVA