Georgi Baev (Bolgár Kulturális Központ, Budapest, 1972)

GEORGI BAEV 1924-ben született Burgaszban. Alkotói pályafutása 1950-ben kezdődik, amikor Ilija Petrov és Decsko Uzunov tanítványaként a Szófiai Képzőművészeti Akadémiát befejezve szülővárosában grafi­kával és díszlettervezéssel próbálkozik. Ám valójában csak az ötve­nes évek végén találja meg valódi énjét, alkotói elhivatottságát. A táblaképek felé orientálódik, hogy a bolgár tájjal jegyezze el magát végérvényesen. Baev számos közös és három önálló tárlaton mutatkozott be a bolgár és külföldi közönség előtt. Egy sor művé­szeti díj és kitüntetés birtokosa, képei a szófiai Nemzeti Galérián kívül megtalálhatók London, Tokió, Párizs, München, Kalifornia mú­zeumaiban is. Georgi Baev művészete az optimizmus, a bővérű életkedv koncentrációja, mai világlátásunk plasztikus kifejeződése, művészileg megformált része. A műfaj és a nézőpont szerencsés találkozása ez, Baev kilép a természetelvűség béklyóiból és egy új rendet teremt, amely magán hordozza a mester gazdag szellemiségének meg­különböztető jegyeit, a környező hétköznapi valóság iránti szerete­­tét. Merész távlatokat tár fel az ihletett átlényegítés és a poéti­­kus ábrázolásmód előtt. Az igazi művészet mindig is olyan új rea­litást, olyan új világot jelent, amelyet az alkotó mélyen átérezve és megérlelve hoz létre. Georgi Baev vásznait nézve akaratlanul is érezzük a táj han­gulatát. Vásznain szülővárosát és környékét eleveníti meg, de a mo­dell csupán témául, annak alapjául szolgál, amely a konkrét való­ság képzelettől átalakított lecsapódásából ered, így a kép a munka sodrában, a plasztikus színeffektusok öntörvényű medréből születik. Természetesen a burgaszi kikötő valójában nem annyira szín­pompás mint Baev vásznán, talán a tavaszi éj sem annyira csillogó, de bennünk a művész láttatása örömteli érzést kelt, színvilágának hatása lenyűgöző. Igen, ez a művészet feladata, hogy megörven­deztesse, és jobbá, boldogabbá tegye az embert. Egyben így té­rül meg a művész teremtő gyötrelme, az álmatlan éjszakák kínzó kísérletezése, a két dimenzió szorításával és a színek sokaságával folytatott szakadatlan küzdelem. ANI PAVLOVA-SZTAVREVA

Next