Koncz Béla festőművész kiállítása (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1973)

... ” az ember által embernek készített tárgyak magukhoz szívják, megőrzik és utolsó percükig árasztják magukból a fájdalmunkat. És az örömünket. A szívósságunkat a múlandósággal szemben... Minden ember használta holtanyagban üzenet van. Minden szerszám beszél.“ (Illyés Gyula) Tőmondatos, formákban és színekben egyaránt végsőkig egyszerűsített festői világ fogad bennünket Koncz Béla harmadik kiállításán. Alapigazságokat, egyetemes összefüggéseket, törvényszerűségeket kíván megmutatni : a rendet, a harmóniáit, a bensőséges kapcsolatot, az egymást átható ellentéteket, a tragédia feloldás nélküli könyörtelenségét, s mindezt az állandóság és elmúlás, az élet és halál kettősségében. A hagyományos paraszti és kézműves kultúra tárgyi emlékeiből teremt átértékelt, jelszerű motívumokat. Nem a népművészet szimbólumait, ornamenseit fedezi fel a maga számára, hanem a köznapi használati tárgyakat, munkaeszközöket, melyeken az emberi kéz nyoma legegyértelműbben jelentkezik. A motívumalkotáshoz csupán néhány tárgy szolgált előképül: a kapu, a gerenda, a saroglya, a járom. S így is mennyi sok irány és csábító lehetőség kínálkozik tanulmányrajzaiban, vázlataiban. De ő tudatosan lemond a tetszetős, felszíni szépségekről. A legpuritánabb, legcélszerűbb, nemzedékek sora által tökéletesített formákat, s a bennük kifejeződő alapigazságokat keresi. S ezzel a formavilággal harmonizálnak a tompított, visszafogott színek. Két vagy legfeljebb három színre, a tömör, sötét és a világos színek kettősségére elérti színkompozícióit. Színei a föld, az agyag, a vas színe, s az ezüsté, az aranyé és a vörösrézé. Sötét égetett umbrák, amelyek alkalmazkodnak a környezetükben lévő színekhez, meleg szürkék, sápadt aranyak, a barlang festmények vaskövét idéző vörösesbarnák. Koncz Béla művészetében a szigorú konstruktív szerkesztés valóban belső rendteremtéssel párosul: megszűnik az ellentmondás természeti és civilizációs, tapasztalatai és elvont, érzelmi és értelmi között, s a dolgok sallangtól, konvencióktól mentesen , újjászületve, eredeti tisztaságukban mutatkoznak meg. K E­R É K G­Y­ÁRTÓ IS­T­VÁ N

Next