Drégely László (1974)
Drégely László Pécsett született 1932-ben. Gimnáziumi tanulmányait is itt végezte, majd 1951 és 1953 között díszlettervezést tanult a budapesi Iparművészeti Főiskolán. Festeni már fiatal korában kezdett, s díszlettervezői munkája mellett sem hagyott fel vele. 1958 óta a Magyar Televízió díszlettervezője, s rendszeresen dolgozik több pesti színház és a film számára is. Mint díszlettervezőt 1972-ben a Balázs Béla művészeti díj I. fokozatával tüntették ki. Első ízben az 1957. évi Országos Tárlaton szerepelt festményeivel. Első önálló tárlata 1962-ben volt Budapesten. Képei megtalálhatók több magyar és külföldi magángyűjteményben és múzeumban: Kanada, Hollandia, Franciaország, USA, NSZK, Ausztria, Jugoszlávia, Lengyelország, Anglia, Svájc. 1967. Csók István Galéria, Budapest 1971. Galérie L’orangerie, La Mothe, France 1971. 1971. 1963. Galérie Royan, Royan, France ^1972. Képcsarnok Galéria, Szeged . ../-------977. Vígszínház, Budapest n/ 1973. Galérie Siau, Amsterdam fC 1973. 1969. 1970. 1972. 1972. Derkovits Galéria, Budapest XI. ker. Hazafias Népfront, Budapest Galérie de Saxe, Paris Eve Galérie, La Rochelle, France Galérie Siau, Amsterdam Május 1. mozi, Budapest Galérie RWAG, Dortmund, BDR. Hellweg Museum, Anna BRD Solingen BRD Királyi Akadémia Múzeuma, Koppenhága Galerie Siau, Amsterdam EGYÉNI KIÁLLÍTÁSAI: 1962. Derkovits Galéria, Budapest 1968. Chateau-Larcher, Vienne, France 1968. Académie de Poitiers (C. R. O. P.) Poitiers, France 1968. 1968. 1968. 1969. Az ellentétek egységének vonzó művészi megvalósulásával találja magát szemközt a látogató ezen a tárlaton. Akár hagyományos alapon (vászon, deszka) és hagyományos anyaggal (olaj, tempera, gouache) dolgozik Drégely László, akár nitró-festéket rak fel domborított alumínium lemezre, — egyéni stílusjegyeinek dialektikája mással összetéveszthetetlen. Bonyolult festő — egylényegű e bonyolult világgal, de nem a technikai valóságot ábrázolja, hanem azt fejezi ki, hogy e bonyolult világ milyen ellentmondásos gondolatokat és érzelmeket vált ki a ma emberéből. Tárgyai külön-külön meghökkentően realisták, de valóságdarabkákból épít egy képi, mégis valóságos világot, amely azonban más törvényeknek engedelmeskedik, mint a való világ. ELYLA Nyugtalan egyéniség, akit már pályakezdése idején belső kényszer hajt, hogy túllépjen a szűken-szegényesen értelmezett realizmus korlátain. Jelképrendszere talán azért olyan sokoldalú ma — még fiatalon, s máris éretten — mert az emberiség kollektív tudatában élő jelképeket habozás nélkül illeszti be kompozícióiba, amikor nélkülözhetetleneknek érzi őket. Ilyen visszatérő jelkép az angyal — a tiszta, vagy a bukott - ahol az emberformájú szárnyas alak az időben létező jó vagy rossz emberi tett mása. Másik kedvelt jelképe az óra. Ez talán még kegyetlenebbül és egészen pőrén figyelmeztet: halandók vagyunk, s ez az időbeli kimértség ad súlyt jó vagy rossz tetteinknek. S hogy Drégely alkotásainak mi ad súlyt, még akkor is, ha koloritjának harsogása derűt áraszt? Az, hogy a mai kor emberét képes felzaklatni és feloldani, életünk keserűjét és édesét képes a legősibb szimbolikával, a képi láttatás művészetével megjeleníteni.