Varga Győző grafikusművész kiállítása (Kőszeg, 1974)
Kréta, Szantorin, Náxosz, Párosz, Tínosz, Szírosz Mükonosz, Délosz... izzó napsütés, kék ég, kék tenger, kaján istenek, pajkos istennők, rejtélyes szörnyek bölcsőhelye. A tenger — Poseidon birodalma — barátja és rettegett ellensége az embernek, aki ügyes, ravasz és leleményes, mint Odüsszeusz. Évezredek óta él ezen a tájon és csodálatos alkotásokat hagy maga után: épületet, szobrot, edényt, a mai kultúra pedig ráépül e régire; régi és új egygyütt érleli a majdan elkövetkezőt. A természet és az ember a szereplője VARGA GYŐZŐ kék-fehér kőrajzainak, amelyek a tengermosta görög szigetek mai életét villantják elénk. Vele látjuk a borszagú férfiak dudaszóra dobbanó táncát, a kocsma előtt üldögélő, iddogáló öregek csendes meditációját és a lenyugvó nap sugaraiban felfehérlő antik romok előtt meghökkenő kecskét. Másutt megmutatja a a tükörsima víz felett lebegő csendet, amelyet a távolban kirajzolódó hegyek őriznek. Szívmelegítő derű és életszeretet árad ezekből a képekből. Önkénytelenül elmosolyodunk előttük, mint hajdani fényképész előtt, aki a sötét lepel alól kibukkanva barátságos arcot kért. A varázslat szétfoszlatása után pedig megállapíthatjuk, hogy a litográfia lehetőségeivel fölényesen bánó, szuggesztív erejű művész vendégei voltunk. Széky Piroska