Hegyi György festőművész mozaik kiállítása (Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítóterme, Budapest, 1975)

HEGYI GYÖRGY Született: 1922. február 26., Budapest Tanulmányok: Képzőművészeti Főiskola, 1946 — 1951 Mesterei: Berény Róbert, Barcsay Jenő, Fényi Géza Kiállítóművész 1946 óta. Kiállításai: 1954 Fényes Adolf Terem 1962 Fényes Adolf Terem 1965 a Budapesti Műszaki Egyetem Schönherz Zoltán kollégiuma 1967 Csók István Galéria 1912 a Szentendrei Művésztelep galériája 1974 Képcsarnok, Zalaegerszeg Jelentősebb mozaik munkái: 1951 Orvos Egészségügyi Szakszervezet 1952­­ Dunaújváros 1960 Madách Színház 1962 Munkásszállás, Pécs 1965 MSZMP Székház, Pápa 1966 SZTK rendelőintézet, Budafok 1969 Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár (bejárat) 1972 Ifjúsági Ház, Budapest, Marczibányi tér 1973 Globus Nyomda telephelye, Rétság 1974 Budapesti Műszaki Egyetem, Martos Flóra Kollé­gium Klubja Hegyi György mozaik-képeket mutat be legújabb ki­állításán. A más eljárású, vegyes technikájú alkotások is hozzátartoznak a művész mai mozaikjaihoz, a hangula­­tilag-technikailag igen sokoldalú mai korszakához. Köztudott, hogy Hegyi György kiválóan ismeri a mozaik technikáját, a matériában rejlő lehetőségeket és sok-sok gyakorlat nyomán érzi a mozaik-terv, a művészi kon­cepció és a technikai megoldás kölcsönös feltételezett­­ségét. Mozaik-képeket régóta alkot, s egyre inkább fog­lalkoztatja az anyag adta felületi hatás mellett a kövek­ben és a felrakásban rejlő plaszticitás lehetősége. Mű­vészetében egyre inkább együtt él, szinte egymásból fakad a forma és a szín: az egyre nagyobb színgazdag­ságnak koncepciós-kompozíciós alapja van. Ennek a tárlatnak néhány nagyon érett alkotása mintegy összegezi, szintetizálja a művész eddigi törekvéseit, mégpedig olyan igénnyel, hogy Hegyi Györgynek nem­csak azzal kell számolnia, amire eddigi kísérletei köte­lezték, hanem terveznie, építenie kell a legújabb alko­tások kész, érett eredményeinek a folytatását is. A szent­endrei motívumokból szervezett térválasztó fal harmoni­kus és stabil hangulatának alapja a dekorativitás és a síkfegyelem, a plasztikus tűzmadár, vagy az űrhajó­­képzetet keltő forma pedig egy másfajta törekvés, de egyazon tartalmi tőből fakadt gondolat szép és szellemes összegezése. Az annyira jól ismert formai-technikai lehetőségek persze szinte elkerülhetetlenül játszanak és csábítanak, s a művész ezekből a játékokból ad ízelítőt, megcsillant minden eszközt és ötletet, robbanó-vidám néha éppen

Next