Magyarszombatfai Fazekasház (Szombathely, 1975)
HORVÁTH OTTÓ: MAGYAR SZOMBATFAI KERÁMIAGYÁR FEJLŐDÉSE 1951. őszén a Vas megyei KISZÖV szervezésében Magyarszombatfán Háziipari Szövetkezet jött létre, melynek megalapítója 12 fazekas volt. Időközben a szövetkezet létszáma 32 főre emelkedett. Kicsinek bizonyultak már a fatüzelésű égető kemencék, ezért félmillió forintos kölcsönnel egy üzemépület felépítésébe kezdtek, de mivel a kapott kölcsön visszafizetése a Háziipari Szövetkezet részéről nem látszott biztosítottnak, 1953. január 1-ével önként kérte a szövetkezet állami vállalattá történő átszervezését. Ekkor csatolták a Vas megye Tanácsa Ipari Osztálya által létrehozott Megyei Tanács Téglagyárainak Egyesüléséhez. Az Egyesüléshez történő beolvadás után befejezést nyert a már megkezdett új üzemépület, majd közvetlen utána a mintegy 1 millió Ft-os költséggel egy új csőkemence épült meg, amely kezdetben széngenerátoros tüzeléssel üzemelt, de 1955-ben olajtüzelésűvé alakították át. Ebben az évben a létszám elérte már az 50 főt, de a termelési érték csak 80—100 ezer Ft körül mozgott. Az öszszes termelési érték több mint 50%-át fizették ki munkabérként, amelyből látható, hogy a termelés egyáltalán nem volt gazdaságos. 1956- ban új alapanyagként felhasználták a városlődi vörösmasszát is. Ekkor már kis mennyiségben ugyan, de exportra is szállítottak, (vázákat, perselymalacokat) főként Angliába, Dániába és Hollandiába. 1957- ben félmilliós költséggel létrehozták a jelenlegi korongos és masszakészítő műhelyt, s új gépeket, berendezéseket vásároltak. Egy újabb alapanyagból a fehér masszából történő gyártás is megkezdődött. Ebből az anyagból kezdetben csak a Kerámia HTSZ. részére (Budapest) történt gyártás, majd később az UVÉRT, a kerámia lámpatestek gyártásának bevezetésével pedig a RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat részére is. A fehéráru bevezetésével lényegesen nőtt a kerámiagyár termelése, amely 1969-ben már 3099/m Ft-ra emelkedett. A telep bővítése érdekében 1964-ben 3 millió Ft-os beruházással újabb üzemrész épült fel. Ezzel egyidőben egy új kemence és csőkemence megépítése vált szükségessé, amely együttesen még újabb 2 millió Ft beruházást jelentett. A kerámiagyárban ekkor már több mint 150 féle terméket készítettek és értékesítettek. 1966-ban a kerámia termékek nagy részét a díszműárun belül a vázák, és készletek, a boros, vizes, likőrös készletek képviselték. Az egyéb üzemi beruházások mellett 1966-ban 1 millió forintot fordítottak a dolgozók szociális és kulturális ellátására is. 1968-ban portát építettek és az üzemet bekerítették. Részben a beruházások, részben a termelékenység növekedése lehetővé tette, hogy a gyár termelési értéke is tovább emelkedjen. Amíg 1955-ben 80—100 ezer forintot termelt 50 dolgozóval, addig 1963-ban már elérte az 5935/m Ft termelési értéket 121 fő foglalkoztatásával.