El Kazovszkij (Műszaki Egyetem, Budapest, 1977)
Lakcím: Budapest, Dorottya utca 11. 1051 Telefon: 186-706 Önálló kiállítások: 1977 Műszaki Egyetem „E" Galéria, Budapest Dózsa György Művelődési Ház, Budapest 1978 MOM Művelődési Központ, Budapest Fészek Művészklub, Budapest 1979 Stúdió Galéria, Budapest Művelődési Központ, Szentendre József Attila Tudományegyetem, JATE-Klub, Szeged 1981 Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest Pécsi Galéria, Pécs 1982 Műcsarnok, Győr 1983 Stúdió Galéria, Budapest Fekete Holló patika, Székesfehérvár Csoportos kiállítások: 1976 Duisburg 1979 Bécsi Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Bécs 1980 Wilhelmshaven Sopot 1982 Fiatalok Rajzbiennáléja, Nürnberg Bernnale de Paris, Párizs 1983 -tól Új szenzibilitás I—II—III—IV., Budapest 1983 Magyar Kisplasztikai Kiállítás, Spanyolország, Portugália 1984 Kuba Színházi Díszlet és Jelmez Triennálé, Novi Sad Határkövek, Eisenstadt Stúdió Kiállítás, Varsó 1985 Prága, Brno Mai magyar képzőművészet, Glasgow 1986 Kisplasztikai Triennálé, Fellbach Eklektika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Idézőjelben, Csók István Képtár, Székesfehérvár Egy sivatagi homokozót látunk. Itt zajlik a sivatagi balett. Ez ugyan egy néma műfaj, de most, a mi időnkben egy hosszú belső párbeszéd terévé merevedik. A párbeszéd Pygmalion Galatheájáról szól. Galathea emlékművéről. Az emlékmű emlékművéről. Vagy csak Coppélia volt? Akkor Coppélia emlékművéről. Vagy Eurüdiké? Eurüdiké emlékművéről? Legyen maga a Sivatagi Vénusz e belső párbeszéd tárgya. Köré gyűlik valamennyi sivatagi állat is. A sok vándorállat. Akkor ez a Vénusz talán maga a jó pásztor? A jó szirén. Egy sziréntest a sivatagban. Egyébként nagyon hideg van itt. Szegény állatok hegyezik fülüket, orrukat, farkukat, fogukat, minden gondolatukat. Mozdulniuk nem szabad: mozgásuk veszélyeztetné építményüket, az emlékművet, a bálványt. Ez pedig tilos. A hegyes állat mozdulatlanná dermedt. És csak mozdulatra vágyik. A legkisebb elmozdulás is közelebb vinné őt vágyának tárgyához. De a mozdulat gondolata maga is vágyat fakaszt. Egy kihegyezett állatnak a bálványhoz való viszonya maga is bálvánnyá válik, amelyhez viszonyulni lehet. (A bálvány így szaporodik? ) így zajlik a sivatagi balett. A homokbuckákon álló emlékművek azáltal léteznek, hogy az állat látja őket. Mást se lát. Az emlékművek, ezek a sivatagi csillagok ragyognak és terjeszkednek az időben, alattuk vonít az utolsó állat. A homokból lassan por lesz. Hideg porból épülnek a dombok, a bálványok talapzatai. A szegény állat bevégzi dolgát, fölépíti emlékművét és kihal. A bálvány további sorsa ismeretlen, nem tudni, hogyan dől el. A kiállított művek jegyzéke: 1. Vajda-lapok, 1983-85 tájképek és csendéletek (15 db) rajz, vegyes technika, 50 x 70 cm 2. A jó pásztor és a hegyes állatok, 1986 18 db, olaj, vegyes technika, 90 x 90 cm 3. Pandora-doboz, II., 1987 avagy belső párbeszéd a sivatagi balettben installáció, fa, olaj, vegyes technika, 790x360x600 cm 4. Emeletes sztoa, 1987 installáció, fa, karton stb. vegyes technika, 400 x 300 cm 1970-1977 -ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola Festő Szakán folytatott tanulmányokat. 1977 -től a Dzsan-panoptikum című játéksorozat létrehozója és alkotója. 1976-1985 -ig a Fiatal Művészek Stúdiójának, 1976 -tól a Művészeti Alapnak, 1978 -tól a Magyar Képzőművészek Szövetségének tagja. 1978-1982 -ig Derkovits-ösztöndíjas. 1982 -ben elnyerte a Smohay-díjat, 1984 -ben a Novi Sad-i Díszlet és Jelmez Triennálé díját. 1984 Savaria Múzeum, Szombathely Fényes Adolf Terem, Budapest 1985 Szolnoki Galéria, Szolnok 1986 Művelődési Központ, Eger Művelődési Központ, Nyíregyháza Liget Galéria, Budapest