Kántor Antal. Dési évek emlékével (Korunk Galéria, 1977)

----­ ANYÁM ARCKÉPE — olaj, 53X40 A SZAMOS DÉSNÉL — olaj, 50X64 DÉLI LÁTKÉP — pasztell, 21X28 NAGYBÁNYAI ERDŐRÉSZLET — olaj, 50X64 APÁM — akvarell, 37X27 ANYÁM — akvarell, 37X27 ÖREGEK — olaj, 78X98 PATAK PARTJÁN — olaj, 67X50 ERDŐRÉSZLET — pasztell, 23X29 DÉS HATÁRÁBAN — olaj, 24X34 ÁRVA MARISKÓ NÉNI — olaj, 37X27 ZAZAR-PART — olaj, 22X35 SÁNTA GYURI BÁCSI — olaj, 52X40 HATÁRBAN — olaj, 46X56 LEÁNYFEJ — olaj, 35X27 JÓSIKA — pasztell, 29X21 RUHASZÁRÍTÁS — pasztell, 21X27 MUNKA KÖZBEN — pasztell, 31X23 TANULMÁNYFEJ — olaj, 34X25 ŐSZ A HEGYEK KÖZT — olaj, 33X47 TANULMÁNYFEJ — szénrajz, 35X42 MEGALÁZOTTAN — olaj, 63X46 SÁRGARUHÁS LEÁNY — akvarell, 25X21 DUNA-PART — akvarell, 28X39 NAGYBÁNYAI EMLÉK — olaj, 10X11 —­— KORUNK GALÉRIA 1977. SZEPTEMBER I. P. Cluj/Municipiul Cluj-Napoca, 1977-6892. 500 ex. DÉLI ÉVEK EMLÉKÉVEL Dés, a Szamos-parti város, soha sem lett Barbizonja a képzőművészeteknek, nevezetes vonzáspontja azonban igen. Művészteleppé nem kovácsolódott tehát az itt élt és itt dolgozott alkotók közössége, de a város sok mindenben kárpótolta magát az elszalasztott lehetőségért. Kisváros­ban szokatlan gyakorisággal tartottak itt kiállításokat (mintegy húszat tartunk számon a két háború között!), fes­tőiskolájával pedig Nagybánya babérjaira pályázott. S még ma is, amikor alaposan megcsappant már művészla­kóinak száma: többtermes, napos kiállító csarnokot (a legszebb vidéki galériát) tartja fenn kiállítások befogadá­sára.

Next