Schäffer Judit jelmeztervei (Magyar Nemzeti Galéria, 1977)
Schäffer Judit 1954-ben végezte az Iparművészeti Főiskola színpad szakát, jelmeztervezőként, Háy Károly László tanszékvezető és Nagyajtay Teréz tanár irányítása alatt. 1954-56-ig a Vígszínház foglalkoztatta ösztöndíjasként, majd 1956-tól 10 éven át a Vígszínház kamaraszínházának, a József Attila színháznak jelmeztervezője volt. Ekkor került a Nemzeti Színházhoz, ahol máig is dolgozik. 1960-68-ig tanított az Iparművészeti Főiskola színpad szakán, a mai fiatal jelmeztervező gárda jelentős része került ki a keze alól. Munkássága elismeréseként kapta a József Attila díjat és az Érdemes Művész kitüntetést. 1976-ban a prágai Quadriennálén az Utolsó utáni éjszaka című darab jelmezeivel ezüst díjat nyert, 35 ország kiállítói közül. A magyar jelmeztervezőnek ezen a színházi világkiállításon elért sikerét komoly sajtóvisszhang kísérte külföldön. A jelmeztervezés, a művészetek területén önálló jelentőségre tett szert, hiszen a színházak világa teljesen eltér a többi művészetekétől, mégis mintegy szintézise a különböző művészeti ágaknak, tér, forma, szín, iparművészet, képzőművészet egyaránt fontos szerepet kap benne. A kiállítás Schäffer Judit munkáiból az utóbbi 3 év termését igyekszik bemutatni. Munkásságával a jelmeztervezés területén, mondhatnánk új iskolát teremtett, alkalmazkodik az egyes színdarabok korához, jellegéhez, ugyanakkor elvonatkoztat és egyszerűsít is egyben, jelmezei a lehető legmodernebb hatásúak a jelzett kereteken belül. Munkája nem csak tervező-alkotó munka, sokszor maga készíti, korrigálja az általa kigondolt jelmezeket, így szorosan összefonódik a jelmezkészítés gyakorlati oldalával is. Fontos szerepet játszanak művei egy részében a népi, népművészeti hatások, mint pl. a Dupla vagy semmi című darab népviseleti elemekre épülő jelmezei és jellemző paraszti arcok stilizált változatait mutató bábjai. Népi játékok, pl. Betlehemi játékok, Busójárás ihlették a Csongor és Tünde jelmezeinek tervezésében. A népmese világa tárul fel előttünk teljes színességében, ízes humorával Vörösmarthy költeményéhez készült jelmezterveken, jelmezeken. Rajz, festészet, iparművészet, bőr, textil, fém, az anyag adta óriási lehetőségek kelnek életre keze nyomán és ez egyben a jelmeztervezésnek, mint művészetnek hatalmas fejlődését is mutatja, a színházi varrodáktól az iparművészek által létrehozott alkotásokig. Például szolgáljon a VII. Gergely című darab pápai palástja, mely a jelmeztervezés keretein túl, egyben gyönyörű, iparművészeti bőrmunka is. A legkülönbözőbb iparművészeti ágak képviselőinek munkáit használja fel és fogja össze a jelmeztervező, teljes művészeti összhangban, míg a kívánt mű megszületik. Az egyes jelmeztervek és különösképpen a hozzájuk készült vázlatok, betekintést engednek Schäffer Judit alkotóműhelyébe is, és rámutatnak arra, hogy mennyi, komoly irodalmi és társadalmi tanulmány, a darab és a kor pontos ismerete előzi meg a maszkok és ruhák elkészülését és mennyire befolyásolja az egyes szerepeket játszó színészek egyénisége a jelmezek megszületését. Betekintést engednek ezek a rajzok Schäffer Judit (jellemábrázoló) művészetébe is, a jelmeztervek nem csak ruhák és maszkok térben való elhelyezését szolgálják, hanem az egyes szereplők néhol éles kritikával, máskor humorral való megjelenítését is. (pl. Balga és Ilma a Csongor és Tündéből, vagy a Karnyónéhoz készült vázlatok, jelmeztervek.) A KIÁLLÍTOTT MŰTÁRGYAK JEGYZÉKE. Illyés Gyula: Dupla vagy semmi 2 db jelmezterv 4 db maszk-rajz 7 db maszk 6 db ruha Shakespeare : Tévedések vígjátéka 3 db jelmezterv Vörösmarthy Mihály : Csongor és Tünde 7 db jelmezterv 2 db maszk terv 4 db maszk 3 db ruha