Áron Nagy Lajos (Képcsarnok, Dunaújváros, 1978)

MŰVEK JEGYZÉKE Tirnovói emlék Kemitervi táj Zuhanás Alföldi táj SPARTACUS SZÜLŐFÖLDJÉN GÖRÖG TÁJ 1969. Győr, 1973. Rudnay Gyula Terem (Eger). A har­mincas évek óta számos művészeti kitüntetést nyert 1956-ban és 1966-ban Munkácsy-díjat kapott. Spartacus szülőföldjén 60X 80 Melniki táj 60X 80 Kozmosz 51X 64 Kemi kikötő 50X 70 Téli este Jégvirágos ablak Fekete-fehér hajó Öreg fa Finn emlék Liptói táj III. Ősz Komp Dekoratív táj Árvás táj Felhő Tigris hegy Csónak gyűjtő 60X 80 Halak 40X 50 Bulgár táj Európa elrablása Gyárépítkezés Liptói este Finn táj 50X 70 Öreg Plovdiv 50X 60 Felelős kiadó: Köteles István CÍMOLDALON : MELNIKI BEJÁRAT Mindenki sokat szenved az élet sok természetellenessége miatt. Ezek a természetellenességek — valószínű — mindig az átmenetek, vagy lélek és lélek közötti elháríthatat­lan balesetek. A jelenkori művészet az irodalomban Franz Kaffka óta, szinte mániákusan foglalkozik a ter­­mészetellenességek­kel, károsítsanak akár jogérzetet, akár más érzelmet. Létezik egy másik módja is annak, hogy átélt válságainkra emberi választ adjunk. Ez pedig a természet szomorú, vagy boldog természetességének az áhitatos fölmuta­tása. Mind, akik ezzel válaszolnak az élet visszássága­ira, kinagyítanak a természetből valami olyan szépséget, amilyet nem fedez föl a gondja-baja sodrásaiban élő ember. Olyannyira közel férkőznek valamihez, mintha nagyítólencse alatt néznék azt meg A természetnek még a pusztulási folyamataiban is rejlik szépség, mert nem tartalmaz gonoszságot, ármánykodást. A ragadozót is az élniakarás vezeti csak, nem pedig a másik kínjá­ban való gyönyörködés. Áron Nagy Lajos utóbbit, a természet szépségébe vetett bizalom útját választotta. Döntésében bizonyára sok­minden közrejátszott. A szolnoki művészteleppel való kapcsolata, a vidéken élő festő helyzetének a legkézen­fekvőbb következtetése, de leginkább lírai alkata első­sorban a veleszületett hajlam a világ érzelmi értelme­zésére. A párákon átaranyló alkonyatai, az erdőkben humusz­­szá visszabomló fatuskói, a csendes vizű itthoni tavak, a Velencei tó, a Balaton, a görög tengerparton a fény uralma, mind a jóság hangsúlyozása a festményeiből kizárt, kirekesztett rosszaság ellenében. Először egy fát akartam ,,írni" e bevezető helyett a Fejér megyében élő képzőművészek nevét használva föl a gyökerekhez és ágakhoz. A törzsbe Áron Nagy Lajos neve került volna. Hiszen ő akkor csinált Fehérvárott képzőművészetet, amikor még nem is volt itt képzőmű­vészeti élet. A fiatalok nehezen tudnák elképzelni e hőskor árvaságát. Aztán mégsem csináltam meg a tervezett fát a betű­­rajzzal. Azt hiszem, így többet el tudtam mondani Áron Nagy Lajos művészetének a lényegéről. És a végén si­került „elmondanom” még a fát is. TAKÁCS IMRE Áron Nagy Lajos 1913-ban született Budapesten. A fő­iskola elvégzése óta él és dolgozik a szülővárosának érzett Székesfehérvárott. 1935 óta kiál­ítóművész. Azóta rendszeres résztvevője az országos kiállításoknak. Az or­szág szinte minden részén számos egyéni kiállítása volt. Ezek közül a legfontosabbak: 1955. Fényes Adolf Terem (Budapest), 1959, 1960 és 1973. István Király Múzeum (Székesfehérvár), 1967. Csók István Galéria (Budapest), 60X 80 70X 50 50X 70 60X 80 50X 70 50X 40X 60X 50X 80 X100 70X 80 40X 60 50X 60 50X 70 80X 40 33X 70 40X 80 60X 80 50X 70 60X 80

Next