Cságoly Klára textilművész (Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítóterme, Budapest, 1978)
CSAGOLY KLÁRA 1934-ben Székesfehérváron született. A Magyar Iparművészeti Főiskolát 1960-ban végezte el. A Lakástextil Vállalat tervezője. 1977-ben Munkácsy-díjat kapott. Kiállítások : 1968 Textil Falikép '68, Ernst Múzeum, Budapest 1971 V. Nemzetközi Textil Biennálé, Lausanne 1973 Magyar Textil Falikép, Manchester 1974 Magyar Textil Falikép, Madrid 1975 Nemzetközi Textil Triennálé, Lodz; Magyar Textilek, Rabat 1976 Magyar Kultúra Háza, Varsó — egyéni kiállítás A Miniatűr textilek II. Nemzetközi Kiállítása, London Magyar Textilek, Vigo-Sternberg Galéria, London Magyar Miniatűr Textilek, MDM Galéria, Varsó 1977 Modern Magyar Textilek, Nordjyllands Kunstmuseum, Aalborg Fal- és Tértextil Biennálé, Savaria Múzeum, Szombathely I. 1970; II. 1972; III. 1974; IV. 1976 Az I. Fal- és Tértextil Biennálén a Könnyűipari Minisztérium díját kapta, 1975-ben a World Coasts Council diplomát nyerte el. Cságoly Klára kiállításán a gyapjú és kender természetes színeiből felépülő kompozíciók sora tárul a néző elé. Olyan együttes, amely különböző szövési és applikációs eljárásokkal elérhető plasztikus hatások kutatását tanúsítja. E kutatások azonban nem öncélúak. A kísérletezés együtt jár az anyag élvezetével, s így a textúra új és új hatásainak kidolgozása önmagában is képes az alkotás élményéhez juttatni a művészt, a technikai próbálkozások és felfedezések akkor nyernek Cságoly Klára számára igazi értéket, ha alkalmasak arra, hogy jól szolgálják a kifejezendő gondolatot. Munkásságának gondolati anyagában modern világképünk tükröződik. Mint századunk oly sok művésze, saját nyelvi eszközeivel a világról alkotott gondolatainak közlésére törekszik. Művei szimbólumok, amelyek néhol nyilvánvalóak — bizonyos esetekben talán túl konkrétak is — másutt gondolkodásra késztetnek. Cságoly Klára munkásságában mérföldkőnek tekinthetjük 1970-ben készült „Teljesség” című művét, amely több szempontból is adekvát címével: a sík alapból kiemelkedő plasztikus motívum egy nyugodtan terpeszkedő, zárt körvonalú forma, amely valóban a teljesség érzetét kelti. Kontúrján belül a plasztikus felületalakítás egész arzenálja vonul fel. A műnek ez a vonása is felfogható a teljesség egyik fajtájaként. A gazdagon megmozgatott felület és a síkszövésű alap éles ellentétét fokozza az egyik változaton a színek ellentéte is, ahol a gyapjú mellett a kender is belép a kompozícióba. Két évvel később a „Teljesség” alapelemeit felhasználva a statikus, kiegyensúlyozott kompozíció ellentétének kifejezésére vállalkozott. Megoldást keresett az egység felbomlási folyamatának megragadására. Vázlatai és megvalósult művei sorozatán külső, vagy belső erők hatására végbemenő hasadás eredményeként áthidalhatatlan távolság keletkezik az egy pillanattal előbb még szervesen összekapcsolódó elemek között. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik az 1974-es keletkezésű „Cím nélkül” megjelölésű, organikus formát idéző kompozíció. A hagyományos gobelin technikát alkalmazva, a tervező itt elsősorban grafikai eszközökkel élt. Kompozíciójában belső eredetű erő működik: a benne rejlő hatalmas feszültség veti szét a formát, amely leginkább egy szétpattanó burokra emlékeztet. A formát teremtő alkotóművészt — akinek maga körül oly sokszor van módja tapasztalni a forma szétrobbanását, széthullását — érthető módon foglalkoztatja a gondolat. Cságoly Klára művészetének humánus tartalma egyik legújabb — a szövési eljárást applikációval kiegészítő — munkáján pregnánsan nyilvánul meg. „A megismerés” azt a vágyat szimbolizálja, amely megléte óta viszi, lendíti előre útján az emberiséget, a dolgok mélyére látni, megérteni, mit takar a keveset sejtető felszín, felfedni a rejtett gazdagságokat. Ez a téma nem ereszti egykönnyen szabadon azt, aki belefogott a végigjárásába. Természetes következmény, hogy Cságoly Klára munkásságában variációk sorát éli majd meg, mint, ahogy „mini-textil”ként már egy szellemes darabbal gazdagította a műfajt. A legáltalánosabb emberi mondanivalók közül való az, amit a textil egyik ősi funkcióját őrző zászló-sorozat hordoz. Az egymásból következő formai változatok egymásutánja annyiban absztrakt, amennyiben sosem egy konkrét zászlóról van itt szó, hanem „a zászló”-ról, amelyet mindig, minden korban eszmékért bontottak az emberiség története során. Cságoly Klára művei szimbólumok. Gondolkodásra késztetnek. A nézőben felkeltett asszociáció-láncolattal a művész gondolatmenetét követjük nyomon. A XX. századi gondolkodó ember típusa ezáltal a művész személyiségében konkretizálódik. Ez a személyiség pedig alkotásain keresztül kerül egyre közelebb hozzánk. Pálosi Judit