Csete Ildikó textiltervező, Kun Éva keramikustervező iparművészek kiállítása (Budapest, 1978)

1968-ban fazekastanuló lettem a mezőtúri Fazekas HISZ-ben. 1970-ben megnyertem az Országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázat első díját, s még ebben az évben megkezdtem tanulmányaimat az Iparművészeti Főiskola kerámia szakán. A főiskolát 1975-ben Gorka-ösztöndíjjal végeztem. A mezőtúri Fazekas HISZ ösztöndíjasa voltam, s tervezője vagyok, s tagja a Fiatalok Népművészeti Stúdiójának. Eddigi pályám szoros kapcsolatban volt a népművészettel, s ezt tudatosan vál­lalva célom a kor igényének megfelelő­­ népművészet szellemét magában hordozó kerámiák tervezése, készítése. Szakmai tevékenységemet a Goldberger Gyár rajztermében kezdtem el, ahol 1960-1973 között tervező voltam. 1974 óta önállóan dolgozom. Munkáim indítéka, szellemi alapja a népművészet szerves világa. Választásomban megerősítet­tek és felszabadító erővel hatottak rám skandináviai tanulmányútjaim. Mai igényű használati tárgyakat, gyermekjátékokat, ruhákat, terítékeket, függönyöket készítek. Szeretném, ha tevékenységem segíthetné a hazai környezetkultúra ügyét. ETNO-ART Talán falvaink lassú elnéptelenedése és városaink gyors túlnépesedése kellett ahhoz, hogy a fiatalság egy csoportja felfedezze magának azt a kultúrát, amit a falu elhagyott, a város pedig nem talált meg. Szerencsés véletlen, hogy fiatal alkotóművészek kis csoportja ismerte fel először a sürgető igényt: önmagukat megtalálni csak közösségben lehetséges. Zenészek, táncosok, építészek, festők és grafikusok, keramikusok, bőrművesek, faragók indultak el, hogy megkeressék kuszáti világok útvesztői között azokat az ösvényeket, amelyek a Bartók említette „tiszta források"-hoz vezetnek. S valóban ma már, néhány évvel az első tétova lépések után, nyilvánvaló, a népművészet értékeinek átmentése a tudatos művészi alkotás gyakorlatába, helyes törekvésnek bizonyult. Az értékek felmutatása és beépítése most születő művekbe, a közösségi kulturális javak megbecsülését, továbbvitelét, ha­gyományok alkotó folytatását jelenti. Ezt a feladatot vállalták fel azok a művészek, akik a népi-nemzeti hagyományok tala­ján kísérlik meg saját egyéni művészetük kialakítását. Néhány évvel ezelőtt az etno-art elnevezést javasoltuk minden ilyenfajta művészeti törekvés jelzésére. Mit jelent az etno - art voltaképpen?­­ Abból kell kiindulni, hogy minden kultúrában különféle jelrendszerek, „nyelvek” használatosak, mint például a beszélt nyelv, a zenei nyelv, a tánc (lépések szabályos sora), a képi ábrázolások (jelnyelve), vagy a gesztusok. A lényeg itt az, hogy ezekben a KULTURÁLIS KÓDOK­ban a jelek egymásutánját belső szabályrendszer hatá­rozza meg - nem lehet önkényesen egymás mellé dobálni az elemeket, mint ahogy a nyelvben is elengedhetetlen a helyes szórend. A szép stílust pedig különlegesen egyéni, jellegzetes elrendezés teszi. Egy kultúra egészén belül maradva a kultúra egyes ele­meinek elrendezése és helyes alkalmazása döntően befolyásolja a mindennapi élet szinte minden területét. Használati tár­gyak felületének díszítésétől a szobabelső térberendezésén keresztül a leszőtt anyagok hímzéséig asszonyi kezek mentették át a hagyományt, szőtték tovább végtelenül a motívumot újra és újra, írták és hímezték­­ megújítván a mintákat. Csete Ildikó és Kun Éva művei bizonyítják, hogy a nemzeti kulturális formakincs belső törvényszerűségei szerint kell és lehet kibontani, felépíteni a tervezett tárgyak „beszédét”. A kollektív bölcsesség évszázadok alatt kimunkált eredményeit felhasználni nem szégyen - inkább a továbblépés egyetlen lehetősége. Üres és idegen formák másolása sehová sem vezet, míg a hagyomány a közösségbe gyökerezteti a művészt. Ilyen gondolatokat sugallnak a házbelsőt öltöztető tulipános füg­gönyök, asztalterítők és erről beszélnek (a maguk nyelvén) a nemesen egyszerű tiszta formák a kerámiák alakjában. BUDAPEST, 1978. JÚLIUS HOPPÁL MIHÁLY­ ­ T ILDIKÓ TEXTILTERVEZŐ KUN ÉVA KERÁMIKUSTERVEZŐ SZOT-GYÓGYÜD­ÜLŐ KIÁLLÍTÓTEREM HAJDÚSZOBOSZLÓ LENIN ÚT 19 • 4200 BARÁTSÁG ÜDÜLŐ IPARMŰVÉSZEK K­IÁLLÍTÁSA 1981. JANUÁR 16. — FEBRUÁR 27. KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA DANKAHÁZI JÁNOS A SZAKSZERVEZETEK HAJ­D­Ú-BI­HAR MEGYEI TANÁCSÁNAK TITKÁRA 1981. JAN­UÁR 16-ÁN 14 ÓRAKOR MEGNYITÓN KÖZREMŰKÖDIK JOÓB ÁRPÁD VEZETÉSÉVEL A DÉLIBÁB EGYÜTTES K­IÁLLÍTÓTEREM NYITVA 14-17 ÓRÁIG KEDDEN, CSÜTÖRTÖKÖN, SZOMBATON KIÁLLÍTÁSOK MEGNYITÁSA: PÉNTEKEN­­15 ÓRAKOR KATALÓGUSFOTÓ • SERES GÉZA 1. 2. 8-13 BALOGH ZSOLT 3-5 AF. NYOMDA-KONTAKT 4. 7 KIÁLLÍTÁSI INSTALLÁCIÓ • GRAFIKA - DESIGN • VELÉNYI RUDOLF

Next