Helényi Tibor grafikusművész kiállítása (Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 1978)

Helényis alapossággal sajátította el a főiskolán az al­kalmazott grafika szakmai fortélyait, miközben elszán­tan képgrafikusnak készült. Már harmadéves korában rendezett főiskolai kamarakiállításán feltűnést keltett grafikáinak szín- és formakultúrájával. A képgrafika és az alkalmazott grafika kommuniká­ciós, valamint társadalmi tudat- és látáskultúra, formáló szerepének és lehetőségeinek higgadt felmérése mégis arra késztette, hogy a diploma megszerzése után tanult mesterségét gyakorolja, a száraz tényekből is kiolvasha­tóan nem kevés sikerrel. A művészetek iránt érdeklődők immár hét éve kísér­hetik figyelemmel Herényi stílusának és ezzel szoros összefüggésben munkamódszerének változásait, elsősor­ban film- és képzőművészeti plakátjain, katalógusain, az utóbbi egy évben pedig a Kemény Györggyel fel­váltva tervezett Interpress Magazinban. A szinte mérnöki pontosságú grafikai terv, az impo­nálóan biztos rajztudás és a festői véna minden munká­jának közös jellemzője. Szemléletének, stílusának alakulásában a manieriz­mushoz, a barokkhoz, valamint a szürrealizmushoz és a mágikus realizmushoz, a korunkban ismét reneszánszát élő képregényhez és a science fictionhez való vonzódása érzékelhető. Az utóbbi egy évben - a Mai görög művészet és a Modern japán festmények plakátján a nyilvánosság szá­mára már eddig is tapasztalhatóan - a térben lezajló történések síkban megfogalmazható geometriai rendje foglalkoztatja, pontosabban a geometria semmilyen re­lativitással meg nem kérdőjelezhető igazságának és a viszonylagos értékűvé vált emberi cselekedeteknek a szembesítése. Ezeken az utolsó képeken fontos szerepet játszik, illetve fontos jelentést kap az üresen hagyott vászon, amellett, hogy a filozófiai értelemben vett je­lentés egyik lényeges hordozóeleme, a képi illuzioniz­­mussal szemben a kép illuzionizmusát hangsúlyozza. Szívós munkával elsajátította a hagyományos olajfes­tés technikáját, amely semmiféle lazaságot nem tűr és szinte a reneszánsz mesterek gondosságával festi több síkú jelentéssel felruházott, aszkétikusan fegyelmezett, kemény és ugyanakkor indulatoktól feszülő képeit. Első önálló kiállításán Helényi Tibor utolsó munkái­nak valóban Műhelyébe bocsátja be a látogatót. CSERNITZKY MÁRIA Ifjúsági Nyomda 2410—78. Helényi Tibor GRAFIKUSMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA * BARBÁR GEOMETRIA MAGYAR NEMZETI GALÉRIA MŰHELY SOROZAT 1978. AUGUSZTUS 29-SZEPTEMBER

Next