Horváth Márton és Pájer Emilia iparművészek kiállítása (1978)
1941-ben születtem Csabrendeken. 1973- ban végeztem az Iparművészeti Főiskola üvegtervezői szakán, mesterem Z. Gács György volt. 1971 óta veszek részt különböző itthoni és külföldi iparművészeti kiállításokon. 1974- ben munkámat Jablonecben a nemzetközi divatékszer kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Az ékszer a legszemélyesebb használati tárgyak közé tartozik. Fő funkciója, hogy a maga sajátos módján kifejezze viselője egyéniségét, ízlését, — kellemes jó közérzetet biztosítson hatásával. Az üvegcsinálást nehéz technológiája nem tette széleskörű háziipari mesterséggé — mint akár a fazekasságot, így újra meg kellett találnom azt az alakítási módot, — a magraforgatást, — ami ezt lehetővé tette. Alapanyagul síküveget használok, amit különböző fémoxidokkal színezek. Olvadt állapotban az üveg jól formálható, így változatos módon alkalmazkodhatok az öltözködés mindenkori igényéhez. HORVÁTH MÁRTON 1935-ben születtem Bicskén. 1954 —59-ig az Iparművészeti Főiskolán Schubert Ernő növendéke voltam, az 1957 — 58-as tanévben Népköztársasági ösztöndíjasként. 1959-ben szereztem diplomát a szövőszakon, 1960 óta az Iparművészeti Vállalat szövőüzemében vagyok tervező. Az Iparművészeti Főiskolán is tanítok, óraadóként, 1977 óta. A kiállított anyagom nagyobb része függönyökből áll, ezekhez készítettem különböző kiegészítő textileket: takarókat, párnákat, térítőket, és terítésre szolgáló abroszokat. A takarókat és a párnákat gyapjúból szőttem. A többi tárgy anyaga a készen beszerezhető celluta szövet, ezt az anyagot alakítom, formálom olyan textilekké, amelyeket akkor szőnék, ha megfelelő technikai eszközeim volnának. Ez a kényszerhelyzet vezetett az úgynevezett redukciós eljáráshoz, ennek során visszafelé járom meg azt az utat, amelyet az e célra alkalmas szövőgépek birtokában megtennék. A ritkítások során keletkezett különböző sűrűségű áttört felületekkel szeretném érzékeltetni a fény beszűrődésének izgalmas szépségét, sokféle hangulatát, színességét. PÁJER EMILIA