Janáky Viktor keramikus, Marik Eszter textiltervező (Jantyik Mátyás Múzeum, Békés, 1978)
JANÁKY VIKTOR keramikus Janáky Viktor keramikusaink derékhadához tartozik. Kereső, kutató fajta, aki korunk új valóságát, új szemlélettel igyekszik kifejezni. Az Iparművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban és a friss szellőkkel az örökifjú Gádor István mester fáradhatatlanul mindent újrakezdő alkata talált benne méltó folytatóra. Már a főiskolán kitűnt kísérletező kedvével, a magyar keramikusok között eléggé szokatlanul a mázakkal való rendszeres kísérletezésbe kezdett. Az anyag, a funkció és a dekorativitás egységét kereső kutatásait hamar siker koronázta. Használati tárgyain, vázáin, faltáljain, csempeképein az üveg, a vas, réz és más anyagok egybeolvasztásával egyéni, ötletgazdag, világos kompozíciójú, modern hangvételű műveket hozott létre, melyek a közönség körében is tetszést arattak. Az anyagtisztelet, a világos kompozíció és ötletgazdagság ma is fő erényei. Az új avantgarde irányzatokhoz való igazodás számára magától értetődő volt, mert fiatal korától kezdve a kimondottan plasztikai problémák érdekelték. A hatvanas években keramikusaink zömével együtt ő is az architekturális kerámia felé fordult és módszeres kísérletezés után a sokszorosító nagyiparral kötött eszmei egyezséget. Egyszerű, ötletes találmányával, a porcelánszigetelő csövecskék felhasználásával egyéni stílust alakított ki. Korunk technikai érdeklődésére építve jobbára geometrikus, vagy közös alakzatokat hoz létre fehérre mázazott agyagalapon a fehér porcelángyöngyök szellemes, művészi csoportosításaival. Ezzel az eljárással az anyag, funkció és dekorativitás harmóniája jegyében olcsó és könnyen előállítható architektúrális kerámiafajtát honosított meg hazánkban. Kínai Sung mázakra emlékeztető, műves szépségű fehér mázai tartósak és praktikusak, a gyöngysorok pedig a felületeket játékosan megmozgatják. Egyszerű, vonzó alapformái könnyen felhasználhatók nagyobb terekben, szökőkutaknál, térelválasztóknál, de az oly sivár, panelekből épített házak, terek esztétikusabb kialakítására is. Edényei, vázai szépek és hasznosak is egyben, formái kiérleltek, archaikusak csupán a mázakból és beleolvasztott fémből kialakított dekorációval szerves egységben. Karakteres, zárt, konstruktív szemléletű korunkra nagyon jellemző világ Janáky világa legújabb művein is, amelyeken a farönkök formációiból kiindulva hoz létre csak a lényegre sűrített absztrakt térplasztikákat a természetre utaló formák feszültségeivel. Egyéni hangját az itthon és külföldön nyert díjak sora értékeli, mint a Körösmenti Kulturális Hetek emlékérme 1969, a Vallaurisi Diplome d Honneur, 1972, a Grand Prix Vallauris 1974, a Vallaurisi Különdíj 1976, a különféle nagy murális megbízások mellett. (Fot, Budapest Pedagógusszálló, Mátraháza, Somogyvár, Szombathely, Almásfüzitő, Eger, Budapest Pénzügyminisztérium, Budapest Keveház utcai iskola, Miskolc Gyermekváros, Szófia, Külker. Képviselet székháza.)