Kántor Lajos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1978)

Kántor Lajos festői világa Érzelem és gondolat egysége jellemzi Kántor Lajos egyedi értékű művészetét. Körülnéz az ősi eszközök és századunk gépcsodái között, s miközben organikus rendszerüket vizsgálja, a gondolkodásnak azt az erejét is érzékelteti, mely az anyagot az ember közreműködésével munkaeszközzé nemesíti. Babits a tárgyak könnyeiről beszél, —Kántor Lajos nagy­üzemi csendélete formákkal érvel —, nem a gépi alakzat leírására törekszik, hanem megsejteti a holnap egyre okosabb szerkezeteit. Azt láttatja e bonyolult konstrukciók egyszerűsített lát­vány­ látomásaiban, hogy a gondolat-vezérelte gép a tér és idő minden szögletét átalakítja szépséggel és harmóniával. Ezt látjuk, láthatjuk Kántor Lajos sűrített formaegyenleteiben: a munkaeszközök líráját és a jövő programját. Szelíd jelek, máskor összetett vonalhálózat értelmezi, minősíti a Le Corbusier által jelzett ,,gépek tömeges megjelenését” — a mi időn­ket. E komplexitás forrása a gyári, üzemi környezet a maga valóságos absztrakcióival — s ennek új formába gyűjtött képi átköltése társadalmi küldetésüket manifesztálja. Kántor Lajos festményei támadó formák — éles és megnyugvó színek társulásaival az eszközök és gépek erejét, belső energiáit láttamozzák — nyugalmi állapotukban is a lendületet, mozdulatlan­ságukban a mozgást. A gépi formák elvont attribútumaiban a kor önarcképét fedezzük fel — e tárgyi sűrítmények, üzemi kivonatok a gondolkodó, eszmélő, történelmet teremtő ember karakterét összegezik. Amikor az évezredeket összefoglaló egyszerű és bonyolult mecha­nika festői változatait szemléljük, akkor Kántor Lajos további töprengésre serkent min­ket, nem elégszik meg azzal, hogy ,,csak gyönyörködjünk”. Erre is mód nyílik, hiszen az áttekinthető és logikus rajzhálózat, a kellemes tónusrend részleh­et ebben a forma- és szín­élményben. Mindez azonban művészetének egyik eleme csupán a központi törvénye medi­­tációs gazdagsága, mely megszünteti gondolkodásunk kényelmét, s az elvonatkoztatott, de követhető képi egyenletek belső látványa segítségével feltárja számunkra is az egyre bonyo­lultabb és egyre tisztázottabb eszközök, gépek festői minősítésében a szabadság rendjét, a holnap állomásait. Losonci Miklós iggfrv A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT KÁNTOR LAJOS MUNKÁCSY-DÍJAS FES-fefj­tőművész kiállításának ünnepélyes megnyitására 1978. szeptem­ber 5-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN FÉL 6 ÓRÁRA A CSÓK ISTVÁN GALÉRIÁBA, BUDAPEST V., VÁCI UTCA 25. A KIÁLLÍTÁST DR. LOSONCI MIKLÓS MŰVÉSZETTÖR­TÉNÉSZ NYITJA MEG. MEGTEKINTHETŐ 1978. SZEPTEMBER 28-IG, HÉTKÖZNAP 9.30— 18, SZOMBATON 9—14 ÓRÁIG, SZEPTEMBER 17-ÉN, VASÁRNAP 10—14 ÓRÁIG.

Next