Kapos Nándor festőművész kiállítása (Képcsarnok, Budapest, 1978)
POGÁNY Ö. GÁBOR A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT KAPOS NÁNDOR FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1978. ÁPRILIS 20-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA. MEGNYITJA: POGÁNY Ö. GÁBOR, A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA FŐIGAZGATÓJA. MEGTEKINTHETŐ 1978. MÁJUS 4-IG HÉTKÖZNAP 9,30 — 18, SZOMBATON 9 — 14 ÓRÁIG. GYŐR, BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 35. Kapos Nándor nyolcvanadik születésnapját tavaly ünnepelték tisztelői, a művészet barátai. Az elmúlt évtizedben többször rendezett festményeiből kisebb-nagyobb tárlatot, képeit a műértők szívesen gyűjtik, kiállításai a közönség körében szép sikereket aratnak. Régebben kevesebbet szerepelt a nyilvánosság előtt, mert idejét a restaurálás mesterségének tanítására fordította. Mint a Képzőművészeti Főiskola professzora, húsz esztendőn át a táblaképek, festett szobrok gondozására, szakszerű konzerválására, teljes helyreállítására oktatta a restaurátornövendékeket. A közvélemény ez alatt az idő alatt kissé elszokott attól, hogy festőművészként is számontartsa. A korosabbak ugyan még emlékeztek arra, hogy a második világháború előtt milyen általános elismerést aratott műveivel; a Nemzeti Szalon, az Ernst Múzeum, a Műcsarnok csoportkiállításain, időszakos tárlatain rendszeresen szerepelt, s a kritika mindig is jó szóval nyugtázta jelentkezését. Miután mint pedagógus nyugalomba vonult, szabadabban fordíthatja idejét alkotómunkára, ezért látni festményeit mind gyakrabban a kiállítótermek falain. Nem mintha főiskolai működésének korszakában nem folytatta volna művészi pályáját, de annyit kellett nevelői tevékenysége mellett anyagtani problémákkal, a festés technikai kérdéseivel foglalkoznia, hogy egyéni bemutatóinak előkészítésére, lebonyolítására már nem volt érkezése. Sohasem hagyta abba a festészet művelését, még azt is lehet mondani, hogy tanári elfoglaltsága se csökkentette alkotó munkájának az intenzitását. Másirányú szakmai kötöttsége mindössze azt akadályozta meg, hogy számbavegye termését, lehetősége nyíljék a mérlegkészítésre. Ezért azután az utóbbi esztendők gyűjteményes anyaga szerves folytonosságot képvisel életművében. Kapos Nándor következetesen jár tovább azon az úton, melyen félévszázada elindult, szellemiségében, festői felfogásában munkássága egységes egésznek mutatkozik. Halk líra, finom hangulat árad képeiből, a természet szeretete, az ember megértése motiválja megnyilatkozásait. Előadásmódja — a lényeges dolgokban — pályakezdése óta az érzések kifejezését, a művész emberséges hivatásába vetett hitének a megvallását célozza. Ha van benne valami új, az a szenvedélyes restaurátor számos mesterségbeli tapasztalatának a felhasználása, olyan kötőanyagok, festékek alkalmazása, melyek az esztétikailag maradandó képet technikailag is tartóssá teszik.