Képzőművészeti Világhét '78 (Kelet-Magyarország, 1978)

KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT ’78 Negyedszer rendezzük az UNESCO kezdeményezésére a Képzőművészeti Világhetet­­az ember és környezete gazdagítására. Ez évi mottónk: UTCÁK ÉS TEREK KULTÚRÁJA az eddigieknél általánosabb, de követelőbb igényt jelent arra, hogy városainkban és községeinkben emberi módon lehessen élni és dolgozni. Utcáink, tereink, házaink a hasznosságon túl létünk, életünk emberhez méltó keretei, helyszínei legyenek. Képző­művész szemmel és alkattal az UTCÁK ÉS TEREK KULTÚRÁJA csak egyféle szemlélettel alakítható, ha úgy szolgálja a jelent­ős jövőt, hogy figyelemmel van a múltra is, ha nem rontja el az évszázadok során kialakult városképet, ha az új alkalmazkodik a régihez, felfedezi és meg­óvja értékeit, óvatosan és tapintattal javítja hibáit. Így vigyáz arra, hogy az utcák szélessége, forgalma arányban legyen az épületek nagyságával, egymással és az emberrel. A tér valóban tér legyen és ne értelmetlen zavaros lyuk a nagy házak tengerében. A szobor ott álljon, ahol szükség van rá. A park ne csak lakótelepi kopott zöld terület legyen, de sétá­nyok, puha füvek és játszóterek szolgálják a pihenés vágyát. Rá szeretnénk ébreszteni a társadalmat, hogy környezetünk esztéti­kájáért, kultúrájáért mindnyájan: képzőművészek, építészek, politiku­sok, munkások, hivatalnokok, tervezők és kivitelezők, építők és hasz­nálók egyaránt felelősek vagyunk. Az eredmények mellett azért foglalkozunk többet a hibákkal, mert féltjük az eddigi eredményeket és összefogott munkával ki szeretnénk, küszöbölni a hibák ismétlődését vagy növekedését.

Next