Novák Henrik festőművész kiállítása (Budapest, Fényes Adolf Terem, 1978)

Novák Henrik 1938-ban született Budapesten. Gyermekkorát Homokmégyen és Kalocsán töltötte. Főiskolai tanulmányait 1963-ban fejezte be Budapesten. Ma is itt él és dolgozik. Nős, két gyermeke van. Járt néhány kelet-európai országban. Rendszeresen látogatja a Kecskeméti Művésztelepet. Részt vett három-négy kollektív kiállításon. Ez az első önálló kiállítása. Arp, Max Ernst, Moore, Klee néhány név a kedvelt külföldi mesterek közül. Hazai vonzásköre Szentendre. Ennyit tudtam meg Novák Henriktől. Nem számolt be rendkívüli, eseménydús történetekről, így a kisebb, egyszerűbb élményekhez kell segítségért fordulni, hogy munkáihoz közelebb férkőzhessünk. Legbiztosabb visszatekinteni a gyermekkorba. Falu, kisváros, alföldi táj, emberkéztől megkoptatott tárgyak, természetközelség, úgy látszik máris rátaláltunk a meghatározó élményanyagra. Novák motí­vumgyűjtése: emlékek felidézése. Gyűjtögető életmódot folytat, kép­ naplót vezet. Mindent felemel (nem monomániás művész) ami széprezdülést okoz, majd idegrendszere futószalagján módosul, alakul a tárgy, átszíneződik, átformálódik és a letisztázott végtermék ember és tárgy, valóság és vágyak, gyermekkor és felnőttkor keveredésének furcsa teremtményei lesznek. Egy-egy lelkiportré. Kétféle alkotó van, éggel — pokollal viaskodó az egyik, szemlélődő, lírai a másik. Novák az utób­bihoz tartozik. Nem rendszeresen dolgozó művész. Élményeit raktározza, fejben rajzban, vagy éppen­­ megtalált tárgyként és alkalmanként letisztázza, „naplójába". Gondosan, szépen fogalmaz, néha többször ugyan­azt, mert ilyenkor érzi, hogy a megragadott motívum többre is képes, jellé,­szimbólummá nőhet. Ilyen a naplementéből (első változat) alakult Nap-ember kompozíció. Hasonló minőségi változáson ment át a sulyommagról készült két variáció is. Először a mag felül- és oldalnézetű megfogalmazása, finom ízlé­ses grafika lett, de ebben a motívumban benne rejlett az ősi kultúrák maszkábrázolásainak, a pogány hitvilágnak mágikus formarendje is, így lett a második grafika a múlt és a jelen örök kapcsolatának felidézője. Egy témakör hiányzik munkásságából, ez is lehet gyermekkori visszahatás, nem fest gépeket, mo­dern szerkezeteket, nagyvárosi környezetet. Ha féltünk valamit, ami elmúlik, vagy elfogyóban van annak védelmére kelünk. Novák képeiben azt mutatja fel, ami nélkül az ember szegényebb, érzelmileg sivá­­rabb lenne. Ha Novák nem is tartozik az úttörő művészek sorába, grafikái pontos lenyomatai egy XX. századi problémakörnek, szellemi és formai értelemben is. Ma a művészek részfeladatok (nem lekicsinylő ér­telemben) megoldásán fáradoznak, ez szükségszerű, de ez nemcsak egy-egy alkotó feladata. Az em­beri érzés- és szellemvilág, a tudományok által kutatott sokrétűsége is igazolja ennek szükségességét. A feladat sokunk feladata, de a művészek munkája nemcsak általános, hanem egyedi is. Novák Henrik is egy részfeladatnak egyik őszinte munkása, nemes, egyéni megfogalmazója.

Next