Pájer Emília textilkiállítása (Kulturális Kapcsolatok Intézete Kiállítóterme, Budapest+D30, 1978)
RÉSZLET EGY BESZÉLGETÉSBŐL: /PÁJER EMILIA, FEKETE GYÖRGY, 1978 AUGUSZTUS 6/ — Anyagod? — Vászonkörtéssel szőtt, tört fehér színű pedijuta szövet, St , 5/cm és Sv = 4/cm-es vetüléksűrűséggel. — Ha ennek a vászonfajtának ilyen pontosan megírja az életrajzát előre a szegedi Kender és Jutagyár, az utóéletének alakításaiban mi a Te szereped? — A beavatkozás. Olyan mélységig, hogy lényegét ne romboljam, de tágítsam tovább lehetőségeit, a mindenkori helyzethez alkalmazkodó képességét felfokozzam. S mivel ez nem vált lehetségessé mindjárt a szövőgépen, a folyamatot véghezviszem fordítva. A kiállításon éppen ezért visszafelé, tehát abban a sorrendben mutatom be a legjellegzetesebb állomásokat, ahogy akkor születnének meg egymásból, ha magam szőhetném őket. — Az anyag történetéből tehát, mint nyersanyagból egy függöny története kerekedik ki a szemünk előtt. Gondoltál-e arra, hogy a magyar függöny szóban a függ szótő milyen hajszál pontosan jelzi eredeti tartalmát? Hosszú, hajlékony kenderszálakat, nádvesszőket, boruló lombsátrakat idéz, rejtelmes szempillákat, és arcunk elé emelt védő tenyerünk öt pálcika ujját? — Így még nem. De a szövetek, vásznak függőleges láncfonala is valóban ilyen időtlen matéria. Vetülékszálból csak annyi szükséges, amennyit a használhatóság biztonsággal megkíván, s amivel az alapmotívumot „megpendíthetem”. Majd az anyagok — változó szerepük szerint sűrűsödhetnek be egészen az érintetlen vászon eredeti állapotáig. — E szerint a kiállítás a szál és a szövet közötti folyamat története tíz tételben? Vagyis az első pillanatra önállónak hihető darabok — minden lehetségessé váló függetlenségük mellett — egy tudatos komponálási módszer elemei? — Igen, és egy vizuális képletbe foglalt ritmusrendszerrel kapcsolódnak egymáshoz. Zenei analógiát keresve tipikus fúgaszerkezet. E szerint a „téma” az alsó és felső bordűrrel indul az első darabon, az ötödikhatodikban cresscendóvá fokozódik, — itt átlendül negatívba, — és fokozatosan lecsendesedik, megnyugszik. A tíz változatpersze önkényes kiemelés, hiszen a színek beléptetésével például hallatlan mértékben szélesíthető, — de nekem most ezek a lehetőségeim és egyben a határaim is ... — Ha már idelopakodott a szóhatár, szögezzük le, hogy a belső terek sem határtalanok. Ebben a determináltságban, — hogy érzed, — mi a szerepe a textilnek, pontosabban a függönynek? Még pontosabban: a Te függönyeidnek? — Kettős: összekötni és elválasztani. A fellazított szövetek, hálószerkezetek összekötnek, kapcsolatot teremtenek a tér elemei között, viszonylatok létrejöttéhez segítik a teret és a tárgyiakat. Általuk az egymásmögé búvó világ rétegei felgazdagodnak. A sűrűsödők, a sűrűek viszont a falak kötöttebb szerepét veszik át. — Függöny és fal. A két szó mechanikus összekötése konkrét építészeti szerkezetet jelent. Tiszta esetben olyat, ami statikus volta ellenére is megengedi, hogy „mögötte átrepüljenek a madarak”. Lépten-nyomon hamisítványaival találkozunk. Az anyagszerűtlenség ilyenfajta veszélyeit rejti-e a textilfüggöny? — Bizonyára Am a textil tudjatiknov védekezzék. Leheletnyi rezdülésekre is mozgásba jön, és mozdulásra kényszerít. Ez a természetes képessége élteti többek között nem csak az én munkáimat, hanem voltaképpen az egész műfaj nagyobbik hányadát is. Kevés anyag reagál ekkora érzékenységgel az élő tér törvényeire, és mindenkori gesztusai maguk is írják ezeket a törvényeket. Jól érzem? — Visszakérdezel? Megkönnyebbüléssel válaszolok; jó hallani, hogy függönyeidben is az egész tér élményét, a dolgok együtthatását érzed fontosnak, egyike ez az említett törvényeknek is. Semmi különös nincsen abban, hogy a tárgyak mondanivalóit egymásfelé tartó mozgásaik, és közös hatásuk teljesíti ki igazán. Végiggondolva a kiállítási anyagodat biztos vagyok benne, hogy módszeres alkat vagy, aki, képes az alkalmazkodásra, illeszkedésre tágabb tervezési elképzelésekhez. , — Szívesen dolgoznál így? Látsz ebben progresszív lehetőséget? — Igaz, csakhogy ... PÁJER EMILIA TEXTILKIÁLLÍTÁSA A KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE KIÁLLÍTÓTERMÉBEN . 1978 OKTÓBER 12- NOVEMBER 5 ÉLETRAJZI ADATOK: Bicskén születtem, 1935. december 5-én. 1954-ben érettségiztem Budapesten. 1954—59-ig az Iparművészeti Főiskolán Schubert Ernő növendéke voltam. 1959-ben szereztem diplomát a szövő szakon. Gyárban dolgoztam, általános iskolában tanítottam. 1960 óta az Iparművészeti Vállalat szövőüzemlébein tervező vagyok. Az Iparművészeti Főiskolán is tanítok, óraadóként, 1977 óta. Eddigi kiállításaim : 1965. II. Országos Iparművészeti Kiállítás. 1967. Moszkva, 1969. München, 1969. Madrid — csoportos. 1970. Fiatal Iparművészek Kiállítása. 1970. I. Fal- és Tértextil Biennálé. 1972. Lakástextil Kiállítás, Iparművészeti Múzeum. 1972. II. Fal- és Tértextil Biennálé. 1973. I. Ipari Textilművészeti Biennálé. 1974. III. Fal- és Tértextil Biennálé. 1974. önálló kiállítás, Fészek klub. 1975. Jubileumi Iparművészeti Kiállítás. 1977. Ipari Textilművészeti Biennálé. 1977. Otthon Kiállítás, Csepel. Pájer Emáma Budapest, Borbolya u. 7. 1023 363-876 A KIÁLLÍTÁST RENDEZTE: JERGER KRISZTINA A KATALÓGUST TERVEZTE: KEMÉNY GYÖRGY A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: MILOS LAJOS FELELŐS KIADÓ: A KIÁLLÍTÁSI INTÉZMÉNYEK IGAZGATÓJA 78 4249 Sylvester J. Nyomda, Szombathely 1000 pld.