Pécsi László fonalképei (Szoboszlói Kisgaléria, Hajdúszoboszló, 1978)

kifejezés elérésének vágya. Miért is kell kísérletezni a textil anyagaival? Évszázadokon át egyetlen feladata volt a textilanyagnak: utá­nozni a festészet eszközeit! Korunk — annyi más kérdésével együtt — ezt is újra kérdezte: csak ennyit ér ez az anyag? - vajon nem rendelkezik-e azokkal az önálló eszközökkel, amelyek egyedül és csakis egyedül erre az anyagokra jellemzőek? Anélkül, hogy erre már ma választ tudnánk adni, azt biztosan el­mondhatjuk, hogy ezekre a kérdésekre határozott igennel vála­szoltak azok a művészek, akik e vizsgálódásokhoz fogtak. Én is a szuverén textilben hiszek és ezért kísérletezem. Mindenek előtt a kiindulópontig , a szálig és az ebből készült fonalig nyúltam vissza. Alakítás közben kutatom az anyagot, mennyit ad önmagából, mi az én szándékom, mennyire képes a fonal kifejezni gondolataimat anélkül, hogy saját fizikai és ér­zelmi tulajdonságait feladná. A fonalnak azon egyedülálló tulaj­donságán túl — mely szerint a végtelenségig képes alkalmazkodni —, most elsősorban annak nagyfokú és szuverén mozgékonysága érdekel. Kutatom azokat a lehetőségeket, amelyekkel közlendő­imet a fonal mozgása által felfokozottan tudnám kifejezőbbé tenni. Ezzel mondanivalóm társává fogadtam a fonalat, vallatjuk egymást, folyamatos kölcsönhatásban vagyunk és kísérletezünk egymással hosszú ideje. Kiállított fonalképeim ennek a kísérletezésnek utóbbi időben ké­­ szült darabjai. SPW:"". ~ KELETKEZÉS VÁLTOZATAI 52. TON/ULTEMEZ Kiállításom tárgyait fonalképeknek nevezem. Van aki a textilalkotásokat fali textilnek, mások tértextilnek, kár­­pitnak, fali szőnyegnek és még sok egyébnek nevezik. Úgy gondolom e terminológiai kialakulatlanság egyben tükrözi a műfajban zajló alakulásokat, formálódásokat is. Egy azonban közös a különféle megnyilatkozásokban: az újratalálás, az őszinte

Next