Ridovics László festőművész kiállítása (Szőnyi István Terem, Miskolc, 1978)

Ridovics László mai festészetünk ama derékhadához tartozik, amelynek tagjai sikeresen ötvözik műveikben a nemzeti hagyományt a szocialista Magyarország új arculatával. Festői világa egy kifinomult érzékenységű, de mindig földközeli szellem érzelmi-esztétikai meglátásai­nak bővérű, eleven megnyilvánulása, aki azonban a vizuális láttatás sajátos törvényei kö­zepette is hű marad realista meggyőződéséhez. Nem akarja utánozni a természetet, nem akar csalóka benyomást kelteni, ám ábrázolásai a külsődleges logikának, az elvont absztrak­ciónak sem engedelmeskednek. Deformálás helyett a látvány kreatív átélésével, a valóság­ból vett motívumok színbeli és formai expressziójával kísérli meg azoknak a törvénysze­rűségeknek a feltárását, amelyek révén az alkotás valóban társadalmi tevékenység, a kö­röttünk zajló élet tényleges formálója lehet. Leginkább a természet, a tárgyak formái és színei, valamint a természeti jelenségek szín­hatásai keltik fel érdeklődését, de a tájkép és a csendélet mellett a tematikusnak nevezett motívumkor, a politikai tárgyú kompozíció, a munkaábrázolás és az arckép is jelentős szerepet tölt be munkásságában. Életünk derűs, halk szavú szépségei mellett rendre fel­­kéredzkednek palettájára a tragikus, drámai monumentumok és helyzetek is, amelyek meg­jelenítésében hasonló tárgyilagossággal és őszinteséggel jár el, mint pozitív élményei tolmá­csolásában. Eredendő festői látásmódja mozgalmas atmoszférát tud varázsolni a puritán egyértelműséggel kiválasztott témák köré; nagyvonalúan és magabiztosan, az alkotó szem­­mel látható gyönyörével mutat rá a környezetünkben, illetve a társadalmi élet humánus megnyilvánulásaiban rejlő esztétikai értékekre. Képei jól példázzák, hogy a helyesen értelmezett hagyománytisztelet, a nagy elődök eti­kai örökségének vállalása, nem ellenlábasa sem a korszerűségnek, sem az artisztikumnak, mert e három összetevő egy tehetséges és őszinte művész kezén olyan szerencsés szintézisbe kerülhet, mely egyaránt tükre a tárgyi realitásnak és a művészi egyéniség szubjektív ta­pasztalatainak. TASNÁDI ATTILA A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT RIDOVICS LÁSZLÓ MUNKÁCSY-DÍJAS 118 FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1978. FEBRUÁR 16-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA, A SZŐNYI ISTVÁN TE­REMBE (MISKOLC, SZÉCHENYI ÚT 21.) MEGNYITJA: DR. ÚJVÁRI BÉLA MŰVÉ­SZETTÖRTÉNÉSZ. MEGTEKINTHETŐ: 1978. MÁRCIUS 2-IG, HÉTKÖZNAP 9,30-18 ÓRÁIG, SZOMBATON 9-14 ÓRÁIG.

Next