Stefanovits Péter grafikusművész kiállítása (Hatvani Galéria Művelődési Központ, 1978)

HATVANI GALÉRIA Művelődési Központ, Horváth Mihály utca 10. grafikusművész kiállítása A tárlatot 1978. február 26-án, vasárnap fél 12 órakor KÖNIG RÓBERT grafikusművész nyitja meg Közreműködnek a művelődési központ irodalmi színpadának tagjai A kiállítás nyitva : 1978. február 26-tól március 12-ig, hétfő kivételével, naponta 10-től 18 óráig A Hatvani Galéria vállalkozásai között fontos szerepük van azoknak a tárlatoknak, amelyek a művészpályán induló fiatal tehetségek alkotásaival ismertetik meg a tárlatláto­gató közönséget, így vált gyakorlattá harmadik esztendeje, hogy bemutatkozási lehetőséget teremtünk —­ a városi tanács és a kép­zőművészeti főiskola által kötött együttműködési szerződés kereté­ben — a főiskola tanácsa által javasolt, évfolyamából kiugróan tehetséges művésznek, legyen bár festő, szobrász, grafikus. Két esz­tendeje így rendezte első önálló tárlatát galériánkban a pécsi Trischler Ferenc, akinek szobrai mély benyomást keltettek minden látogatóban. Így mutatkozott be szerény kiállítási viszonyaink kö­zött tavaly König Róbert grafikusművész, ugyancsak meleg fogad­tatásban részesülve. S harmadikként lép most a sorba Stefanovits Péter grafikusművész sajátos ízű, sajátos felfogású harcaival, met­szeteivel. S­tefanovits Péter budapesti születésű. Vegyipari technikum­ban érettségizett, majd elvégezte a kirakatrendező iskolát. Más feladatok vonzották azonban. S rövidesen az Állami Operaházban találjuk, ahol éveken át a díszletfestés jelent szá­mára művészi kifejezési formát, valamint megélhetést. Egyre fino­modó érdeklődési köre, ízlésvilága azonban másfelé parancsolja a fiatal férfit. Fel is veszik 1973-ban a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakára, ahol Raszler Károly és Rozanits Tibor irányításával végez 1977-ben . . . Megállt volna tanulmányaiban? Nem. Tehetsége, embersége lehetővé tették, hogy művésztovább­­képzésként még néhány évet a nagy hírű főiskola falai között töltsön, folytatva stúdiumait, a képességét tovább érlelő munkát. T­ermészetesen a művészi kifejezési vágy, a benső kivetítésé­nek igénye és megmutatása mihamar jelentkezik az elhiva­tottakban. Ami akkor jó különösen, ha ez a szándék szink­ronban van a mesterségbeli, szakmai fejlődéssel. Stefanovits Péter ilyen szempontból is mindvégig az élvonalban állt, lehetőséghez jutva, hogy műveivel itt-ott szerepeljen a főiskola által szervezett kiállításokon. Így vett részt metszeteivel, harcaival a kertészeti egyetemen, a budapesti VI. kerületi pártbizottságon, majd a Derecskén rendezett tárlatokon. Sőt, kijutottak művei egy-egy Bécsben, Berlinben lezajlott csoportkiállításra is. Most a Hatvani Galériában, önálló bemutatkozásán köszöntjük. Remélve, hogy érett technikával társult, gondolatgazdag művészete pályatársai­hoz hasonló sikert hoz neki.

Next