Ádám András festőművész kiállítása (Magyar Nemzeti Galéria, 1979)

ZENÉLŐ EMBEREK ÉS VÁROSOK Adám András képeit mi már láttuk a Magyar Nem­zeti Galériában, egy szűkebb válogatásban, a „Mű­hely” kiállítások keretében. Ez a bemutató a művész munkásságának két fő indítéka körül mozog és bizo­nyos fokig tartalmi-formai összetartozása is van: a felszabadultan együtt éneklő, zenélő emberek csoport­­fűzéséből adódó építkezési forma, és különféle váro­sok, épületcsoportok emlékének formailag ritmizált és összefogott megjelenítése. Zenélő emberek és városok a témái Ádám András képeinek, s formai-tartalmi sugallatuk is megfelel ennek. A zenéhez, a ritmushoz, a lírai, emocionális közlendőkhöz való vonzódása képeinek nem csupán témájában, hanem előadásmódjában is jelen van. Fe­kete-fehér metszetei és tusrajzai a fény-árnyék lírai hatásának tömörítését és kompozícióba áll­ítását cé­lozzák. Az érzelmitől a racionális felé halad, majd is­mét a néző érzelemvilágát veszi célba. Ismerősökként fognak hatni művei azoknak, akik az egyetemes művészetet ismerik. Nem azért, mintha valakit is utánozna, hanem mert épít azokra a pozitív elődökre, akik összhangban vannak belső törvényeivel. Példaképei között ott van Rembrandt, Kollwitz, Ma­­sereel — de az op art törekvések mellett sem ment el érzéketlenül. Szűkebb pátriájából Gy. Szabó Béla Ba­rangolókönyve érintette. De ismerősként fognak halni képei azoknak is, akik nem a képzőművészet történe­tében, hanem emberek, városok, tájak szemléletében mélyültek el, akik örömüket lelik az „együtténeklés­­ben”, az „együttmunkálkodásban”, és az „együttuta- zásban". Ádám András munkái ismerősek nekünk, tulajdon­képpen mi vagyunk a szereplői és a bennünket kör­nyező országok népei. Szem és szív együtt örül képeit látva a találkozásnak magunkkal és történelmi-föld­rajzi helyzetünkből adódó legközelebbi társainkkal. Haulisch Lenke Életrajzi adatok: Ádám András 1925. április 10-én született Nagyvá­radon. 1956-ban szerzett diplomát a kolozsvári „Ion Andreescu” Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán Miklóssy Gábor osztályán. Diplomamunkája alapján felvették a Romániai Képzőművészek Szövetségébe Számos romániai kiállításon szerepelt, művei romá­niai múzeumokban és nemzetközi magángyűjtemé­nyekben vannak. Festészeten kívül grafikával, ková­csoltvas tervezéssel is foglalkozik. Világítótesteket és térelválasztó falakat tervezett Orsová, Turnu-Severin, Plenita vendéglátóipari helyiségeiben. Sgrafittói van­nak Nagyváradon a magyar nyelvű líceum lépcsőhá­zában és a központi cukrászdában. Írásaival és elő­adásaival tevékenyen részt vett a nagyváradi képző­­művészeti életben. 1977 eleje óta a Magyar Nemzeti Galéria közművelődési osztályának munkatársa, a Ma­gyar Képzőművészek Szövetségének tagja. Részt vett a Festészet '77 (Budapest, Műcsarnok) és a Magyar Tájak (Budapest, 1979.) csoportkiállításokon.

Next