Kürthy Sándor festőművész kiállítása (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1979)

Forradalom a művészetben című könyvből: „Festészetünk ezzel a képpel (Ferenczy önarcképe) vállalta sajátos külön feladatát. Ez a feladat a küldetés az, hogy elsősorban „igazságkereső”. Hamvas Béla A Sárkány szeme című könyvből: „Míves ecset” és „eszmeírás” (szabadon) : „egyik a racionális szerkezetet, másik az esztétikai összbenyomó hangsúlyozza, az egyik analitikus, a másik szintetizáló, egyik objektív, a másik szubjektív jellegű. Mester­ember-piktúra, illetve írástudó-piktúra, vagy akadémikus vonal és szabad művészet. A „míves-ecset” konfuciánus és mindig a hatalom pozíciójában feszít, az „eszmeírás” taoista és lényegi­ben mindig az elnyomottak, üldözöttek oldalán áll”. Miklós Pál La peinture actuelle (A mai festészet) című könyvből: „Minden festőnek megvan a maga „konyhája”. Az absztrakt művészetnek a mai koncepciója, mely a semmitől halad a szuggesztív organizáció felé, tökéletesen ellenkezője az úttörők elképzelésének, annak amit „klasszikus” absztrakciónak nevezhetünk. „A nyugati kalligráfia gyökeresen más, mint a keleti. Távol-Kelet absztrahálja, deformálja az olvasható „figuratív” jelet, hogy festői értéket kölcsönözze neki. Nyugaton absztrakt jeleket kreálnak. A figuratív írás magyaráz. Az absztrakt jel kérdez”. Michel Ragon A Dorottya utcai kiállítás katalógusának előszavából: „... az az izgalmas számunkra, ahogyan az alkotó önnön szobrát faragja, teszi körüljárhatóvá, értelmess ahogy pályáját kifejti. Elvontságra, a legnemesebb és szükségszerű értelemben teljességre és tisztasági törekszik”. Fischer Ernő A Művészet című folyóirat 1965. januári számából: „Még azok is, akik nem keresik éppen az „elvont” műveket, bizonyos szimpátiát kell, hogy érezzen„ grafikai lapjainak izzó formaalkotású kedvvel odavetett éles vonalvezetése iránt”. Lengyel Géza A Művészet című folyóirat 1966. júliusi számából: „Kürthy Sándor ... nonfiguratív festő. Érdekes azonban, hogy ezek az absztrakt festmények mégsem ha­nak elidegenítően, sőt még ellentmondásra sem ingerelnek. Valami egészen ritka ízlést, kultúrát sugároz­nak... Talán nem járunk messze az igazságtól, ha úgy érezzük, hogy ezt a festőt teljesen kielégíti, a színálmait úgy élheti ki, mint egy zongoraművész, aki a maga gyönyörűségére végtelen és csak önmaguké: való dallamokat, ritmusokat és változatokat improvizál hangszerén”. Fóthy János A XXe SIÈCLE párizsi művészeti folyóirat 1967. június 28-i számában: „Vizuális művészeti törekvések Kelet-Európában” c. tanulmányból: „ ... Kürthy Sándor .. . mesteri tudással tevékenykedik Morris Louis és Jenkins között ...” Umbro Apollonio KIÁLLÍTÁSOK 1964 Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítóterme. Egyéni kiállítás. 1966 VI. Kerületi Hazafias Népfront. Egyéni kiállítás. 1968 „Ungarische Kunst der Gegenwart”, Essen, Volkwang Muzeum. 1969 ÉPÍTŐK Csoportos kiállítása, IPARTERV nagytermében. 1969 „23 Künstler aus Ungarn” Bielefeld Kunsthalle. 1970 ÉPÍTŐK Klubja, Budapest. Egyéni kiállítás. 1974 VI. Kerületi Hazafias Népfront. Egyéni kiállítás. 1979 Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest. Egyéni kiállítás. 1966— 1979-ig A VI. Kerületi Hazafias Népfront, valamint az ÉPÍTŐK Műszaki Klubjának évente megrendezett kiá­lításai.

Next