Szabó Gábor szobrász kiállítása (Paál László Terem, Budapest, 1979)

A képzőművészet műfaji határai elmosódtak. Korunk technikáját a művészet is hasznosítja, új anyagok, új módszerek, váratlan, meghökkentő, sőt meg­döbbentő tárgyak tömegét szoktuk meg a kiállítótermekben. A közelmúlt bátor újító tetteit reflexszé szelídítette a megszokás. A „még ilyen nem volt" hovatovább illendő követelménye néha (túl sokszor) fedezék­be kényszeríti a művészet olyan hagyományait, amely annak — néhány ezer esztendeje—évelő magvai. Az újnál is újabb, határokat és korlátokat nem ismerő hullámai, már-már semlegesítik egymást, az örökös „pezsgés" mono­­tonságában oázis a kvalitás, a stílustiszta, hagyományos anyagokban jelent­kező plasztika. Az értékőrző, érték- és hagyománymentő szobrász jelentkezése ma éppoly tett és akció, mint aminek néhány éve az újítók robbantása számított. Sza­bó Gábor plasztikái azt bizonyítják, hogy minden divaton és extrém jelensé­gen túl a lényeg az : mit mond az ember az emberről, az ember számára. A művész vizuális-plasztikai, — és ne feledjük—társadalmi érzékenységétől függ a megjelenítés módja és minősége. Ezen a téren pedig már nincsenek korlátok, és ne is legyenek, semilyen irányt ne fogadjunk rest gyanakvással. Meg kell szoknunk, hogy a műalkotás befogadásának is sajátos egyéni mód­szerét alakítsuk ki, nyílt ésszel, nyílt szívvel, nyitott szemmel. Szabó Gábor 1963-ban fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán, de már tizenhét éve kiállító művész. Imponálóan következetes művészi útját számos tanulmányútján (Európában, Amerikában, Ázsiában) nyert tapasztalat alakította. Utazásaira közvetlenül utalók az érmei, amelyek a plasztika gra­fikai érzékenységű rendjét tisztelik, több más témájú, a magyar plakett-mű­vészet méltán becsült rangjának megfelelő mellett. A szobrászat maradandó anyagai : a fa, kő és bronz, szilárd értékeket közvetítenek, a ma formai és tartalmi élményeivel gazdagítanak. „Ars longa, mos brevis.. Kádár J. Miklós KÉPZŐMŰVÉSZETI VILÁGHÉT SZABÓ GÁBOR Budapesten 1940-ben született. 1958-63-ban végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei : Martsa István, Mikus Sándor, Szabó Iván. 1962 óta szerepel kiállításokon. 1971-74-ben Derkovits ösztöndíj­ban részesült. Önálló kiállításai: 1970. Madách Színház, 1973. Stúdió Galé­ria, 1974. Medgyessy Terem Hódmezővásárhely, 1975. Palotai Tárlat Budapest, 1976. Csepel Galéria, 1978 Budafok és Nyíregyháza. A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT SZABÓ GÁBOR SZOBRÁSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA, 1979. SZEPTEM­BER 6-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA, A PAÁL LÁSZLÓ TEREMBE (BUDAPEST, VIl­., RÁKÓCZI ÚT 57/B). A KIÁLLÍTÁST KÁDÁR JÁNOS MIKLÓS FESTŐMŰVÉSZ NYITJA MEG. MEGTEKINTHETŐ 1979. IX. 20-IG. FK. : Köteles István Fotó : Mester Tibor 79-773 — KN­D

Next