Dudás Jenő festő- és grafikusművész kiállítása (Csepel Galéria, Budapest, 1981)

adottságokkal rendelkezik, mint amilyenekről Székely Bertalannal foglalkozva a korabeli források értesítik az utókort. A hivatott tanítómester erényei ezek: az isme­retközlés fokozatosságának az érvényesítése, a mesterségbeli tudás megtaníthatóságá­­nak-megtanulhatóságának a hite, a művészettörténeti hagyományok tisztelete, érté­kelése, tanulságaik korszerű értelmezése, az alkotómunka és a nevelői szolgálat egy­másrautaltságáról vallott meggyőződés. Századunk magyar képzőművészetének olyan kitűnőségei, mint Kerényi Jenő, Szentiványi Lajos, Raszter Károly, Gacs Gábor, Juris Ibolya, Zala Tibor, Szinte Gábor és még sokan mások Dudás Jenőtől kaptak indítást a rajzi tanulmányok lelki­­ismeretes folytatására. Az ő hatására látták be, hogy hivatásuknak csak akkor tehet­nek eleget, ha az alapműveletek hibátlan elvégzése nem okoz nekik megoldhatatlan nehézséget. Dudás Jenő példamutatása azután a rajzkultúra nélkülözhetetlen elter­jesztésében tett szert számottevő jelentőségre; az oktatásban dolgozó tanítványai az általános műveltség igényei között sikeresen tudatosították a formaérzék, a vizuális memória pallérozásának a szükségességét. Dudás Jenő huszonkét esztendőn át tanított az Iparrajz Iskolában, majd tizen­egy évig az Iparművészeti Főiskolán, de már végzős növendék kora óta szerepel kiállí­tásokon. Csepeli tárlatára azért is fel kell figyelni, mert ez újabb bizonyíték amellett, hogy az alakrajz, a rajztanítás hivatott professzora a grafika, a rézkarc legjobb XX. századi mesterei közé tartozik. Akik valaha is találkoztak bensőséges hangulatú lapjai­val, nem felejtik műveinek formai tökélye mellett azok meghitt költőiségét, a termé­szeti szépségek hitelesítésére képes művészi igazságát. 1962-ben, 1969-ben rendezett bemutatói osztatlan elismerésben részesültek a közönség, a műértők részéről. 1975-ben a „Mezőgazdaság a képzőművészetben" országos pályázatán a legjobbak között is a kiemelkedő rangot jelentő fődíjjal jutalmazták. Valahány festménye, rajza, grafikája azt példázza, hogy pedagógiai céljai helyt­állóak, a megtanulható művészi eszközök mind tökéletesebb birtokbavétele komoly segítséget nyújt a mondanivaló árnyalt kifejezésének, elmélyült megjelenítésének le­­hetővé tételére. Dudás Jenő képei igazolják azokat, akik semmilyen érdemi tevékeny­séget nem tudnak elképzelni kellő felelősségérzet nélkül, s azokat is, akik a művészet létének, fejlődésének további sorsától elválaszthatatlannak tartják a megfelelő műgond jelenlétét, a feladatok vállalásában tanúsítandó etikai szilárdságot. Pogány Ö. Gábor Erdei tisztás Tihanyi udvar Dudás Jenőt a művészek, műbarátok még mindig mint az oktatásügy hazai történelmének kiváló rajzpedagógusát tartják számon, pedig festőként, grafikusként is a legjelentősebbek között van a helye. Igaz, a rajzoktatás módszerének kidolgozása, gyakorlati alkalmazása terén valóban egyedülálló eredményeket ért el, s nem csak azzal, hogy a szakmai felkészítés alaposságával, célravezető következetességével nagy­tehetségű képzőművészek, iparművészek egész sorát indította el pályáján, de ami ennél nem kevésbé fontos, el tudta érni, hogy az átlagképességű tanítványok tömegei elsajátítsák az ábrázolás, a vizuális közlés, az érzékletes láttatás teendőit, az ezekhez szükséges és nélkülözhetetlen alapismereteket Dudás Jenő olyanféle hajlamokkal.

Next