Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművész kiállítása (Ráday Kollégium, Budapest, 1981)

A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiuma Budapest, 1092 Ráday u. 28. Tel.: 180-816 szeretettel meghívja önt Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet festőművészek kiállításának megnyitójára 1981. október 30-án, pénteken, 17 órakor a Ráday Kollégium Dísztermébe. Dr. Tóth Károly püspök köszöntő szavai után megnyitó beszédet mond dr. Pogány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria ny. főigazgatója. A kiállítást rendezte N. Pénzes Éva művészettörténész. Megtekinthető naponta 10 — 17 óráig. A kiállítást zárjuk november 8-án, vasárnap 17 órakor. Címoldalon : Sass Brunner Erzsébet: Trimurti. 4 Sass Brunner Erzsébet : Tihany. Sass Brunner Erzsébet (1889 — 1950) és Brun­ner Erzsébet (1910—) művészetéről: „Örvendek, hogy találkoztam Sass Brun­ner Asszonnyal és leányával, Erzsébettel. Megmutatták néhány képüket a paraszti életből merített témákról. Nem tartom magam szakértőnek, de nem lehetett fel nem ismerni a bensőséges hűséget a jelleg­zetesen falusiak ábrázolásában. Különösen mély benyomást tett rám mindkettőjük sze­­retete India és tömegei iránt.” Bangalore, 1934. M. K. Gandhi „Brunner asszony és Erzsébet kisasszony megítélésem szerint magasrendű művészi adottságokkal rendelkezik. Érzékenyen tud­ták kifejezni — ebben biztos vagyok — az indiai táj és élet színeit, valamint az indiai ember lelkiségét”. Szantiniketan, 1935. Rabindranath Tagore „Sass Brunner Erzsébet elegánsan és önfeled­ten tolmácsolta Kelet nagy misztériumait Nyu­gatnak, és ezzel kovácsolt erős láncszemet Ke­let és Nyugat között. Miután felfedezte a keleti szimbolizmus kozmikus jelentőségét, nem mint annak másolója, hanem kreatív művész­ként a szépség modern színeivel és vonásaival jelenítette meg azt”. Light Seeing, 1957. ápr. 15. „Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet életművükkel helyet teremtettek maguknak korunk művészetében. Az a hit jellemzi mind­kettőt, hogy a szépség elválaszthatatlan az igazságtól, és az a meggyőződés, hogy az em­beri lélek leigázhatatlan”. Jaya Appalamy : A Vision of India. New Delhi, 1979. 9. lap. „Rájuk és művészetükre két ország, két nem­zet lehet büszke...” New Delhi, 1978. Vértes János, hazánk indiai nagykövete . Brunner Erzsébet : Kék Buddha.

Next