Tiless Béla (Műcsarnok, Budapest, 1981)

TILLESS BÉLA KIÁLLÍTÁSA Pedigréje szerint Tilless Béla festő, és el is hinném, hogy az, ha egyáltalán hinni tudnék az efféle pedig­­rékben, ha nem ismernék élesebb váltásokat is, minthogy valaki a festészettől a plasztikai formálás felé moz­dul el, tehát ha nem bizonyítana minden amellett, hogy értelmetlen a skatulyázás: a művész különben sem a skatulyák közül kívánja kiválasztani maga számára az általa vélt legelegánsabbat (ilyet a kereskedő tesz, aki az eladásban véli meglelni igazi jelentőségét), hanem közölni, kifejezni, kisajátítani akar — menta­litása szerint. S lehet-e nyilvánvalóbb esete a kisajátítási szándéknak, mint éppen a plasztikai formálásé, ahol is éppen­­hogy a térből, mindnyájunk közös kincséből hasít ki magának a szobrász kisebb-n nagyobb darabot, hogy átitassa önmagával és ezzel a többlettel szolgáltassa vissza? Tilless Béla, a festő, amikor még kizárólag festőnek tekintettük, akkor is készített olyan alkotásokat, amelyek plasztikai hatása legalább olyan fontos volt, mint festőisége, bár - kétségtelen - akkor még adó­zott a táblakép keretnek, s inkább reliefekről lehetne beszélnünk, mint a teljes tér igénybevételéről, azon­ban a relief­­ lényegét tekintve — egyértelmű gesztus a térformálás, — szójátékkal élve — térhódítás felé. Festett stukkóképei, amelyek városi tájak hangulatát idézték, súlyos lenyomatsorozata, amely már tágabb szférákat, nevezetesen a kozmoszt is érintette, valamint a pop art giccselési hajlamát ügyes fogással kelet­európaivá hajlító vakablakai, ketrec­ ajtói mind-mind a térformálás — egyelőre — festői lehetőségeit próbál­ták és szükségképpen új irányba mutattak. A direkt, az expressis verbis kimondott közlendők mellett azonban mindvégig szemmel látható ragaszko­dással őrzött ezeken a kompozíciókon is egy tudatosan geometrikus vonulatot, amely voltaképpen a szerkeze­tet volt hivatva tartani, és ilyetén módon valami általánosabb, elvonatkoztatottabb és tágabb érvényű mon­dandót hordozott. Az egyértelműen plasztikai formálásban, tehát a szobrászatban Tilless - mert szerencséje volt és mert megbízást kapott - úgyszólván rögvest a fémhez nyúlhatott és Debrecenben fölállított forgó mobiljával lénye­gében a legújabb plasztikai törekvésekhez kapcsolódhatott. Ennek az elemsorolásos (egyetlen tengelyre felfűzött hosszabb-rövidebb rudak) módszernek az az előnye is megvan, hogy bizonyos matematikailag beható-

Next