Szabadtéri játszóterek (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1982)

A mozgás a gyerekeknek, már a legkisebbeknek is, alapvető igénye. A legjobb az lenne, ha a gyerekek a természetben, a ré­ten, a mezőn, a patakparton, az erdőben játszhatnának, maguk­nak készíthetnének ágakból kunyhót, kis csónakot, amit a patak­ban úsztatnának, a bokrok között bújócskázhatnának, fára mász­hatnának. Biztosan minden korú és beállítottságú gyerek megta­lálná a neki legalkalmasabb foglalatosságot. Az ideális állapot még falun úgy-ahogy megvan, bár­­ a közlekedés motorizációjá­val, a környezet szabályozásával és főleg szennyezésével — egyre romlik. A zsúfolt városok gyerekeinek pedig marad a szűkresza­­bott játszótér, a magas kerítéssel körülvett labdázótér. Ezen a szükségszerű állapoton úgy igyekeznek a tervezők segíteni, hogy az általuk kitalált, de a gyerekek mozgányigényé­­nek, a pedagógiai, a higiénés, az esztétikai szempontoknak is megfelelő mászókat, hintákat, csúzdákat teszik a játszótérre. A játszószernek feladata, azonkívül, hogy a gyerek rajta vagy általa mozog, ügyeskedik, az is, hogy változatosságával a fantáziájára is hat. A különböző anyagokból készült játékokon keresztül a gye­rekek megismerhetik az anyagok tulajdonságait, a fát, a követ, a fémet, a műanyagot. Értékes alkotóeleme lehet a játszószernek a kötél. A gyerekek mozgása közben a kötél is mozog, és a rajta történő mászás különös ügyességre ösztönöz. A játszókertek fel­szerelésében fejlődés tapasztalható. Egyre több az ötletesen ki­alakított, jó játszótér. Minden egyes teret nem lehet egyedi kép­ző- vagy iparművészeti alkotással berendezni, bár adott körül­mények között erre is szükség és mód van, mint ahogy a kiállított fotók néhány példája is mutatja. Általános cél az, hogy olyan jól átgondolt, a legkülönbözőbb szempontokat figyelembe vevő, for­matervezett, esztétikus játszószer egységek készüljenek, amelye­ket a környezetet tervező kertépítés jól tud alkalmazni, az adott helyhez, a körülményekhez, az igényekhez. Tehát a sorozat­ban gyártott egységekből, kisebb-nagyobb, magasabb-alacso­­nyabb változatos játszószert és így játszótéri berendezést lehes­sen kialakítani. Ezzel elérhető az is, hogy a játszóterek nem lesz­nek uniformizáltak, de előnyük, hogy meghibásodáskor a méret­azonos, sorozatgyártott egység könnyen cserélhető. Ez a játszó­szer nem lesz elviselhetetlenül drága sem. A játszószereknek rög­zítetteknek kell lenniük, tehát a variálhatóság a tervezés fázisá­ban oldható csak meg. Olyan játékokra ahol a gyerekek maguk építhetnek sajnos csak felügyelettel ellátott, zárt területen, isko­lák kertjében, úttörőház kertjében, nyári táborban van lehetőség. Néhány, egységekből építhető, variálható, magas színvonalú já­ték már van a játszótereken, de ezek többnyire prototípusok, egyedi kivitelezések. Vannak tervek, ötletek is jó megoldású ját­szóterekre, csak sajnos a gyártó és forgalmazó hiányzik. 1. Nádas László Szöges mászóka betonból és fémből, részlet, 1979 Budapest, Városliget 2. Nádas László Szöges mászóka fából, 1979 Budapest, Városliget 3. Scherer József — Bezzegh Tibor Mászóka fából, 1976 Budapest, Mikó utcai játszótér 4. Scherer József Piramis mászóka fából, terv, 1980 5. Nádler István Vízi játék fából és kötélből, terv, 1980 6. Nádas László Mászóka fából és kötélből, terv, 1982 7. Antoni Rozália Gsikó elemek, terv, 1978 8. Szabó Károly Mászóka kemény és lágy polietilénből, terv, 1979 9. Nádas László — Zala Tamás Modul elemekből összeépíthető hinta, 1977 (Kertészeti Vállalat megrendelése) 10. Modul elemekből összeépíthető hinta, részlet 11. Nádas László Szöges mászóka betonból és fémből, 1979 Budapest, Városliget 12. Zala Tamás - elemcsalád műanyagból, terv, 1980 13. Nádas László - Scherer József Mászóka betonból és fából, terv, 1980 Képek jegyzéke

Next