Istokovits Kálmán festőművész kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1983)

ISTOKOVITS KÁLMÁN Siklóson született 1898. szeptember 2-án. Tanulmányait Pécsett végezte, itt is­merkedett meg a festészettel, 1916-tól képezte magát, majd 1919-20 között Olaszországban tanult. 1920-ban Budapesten folytatta tanulmányait Fényes Adolf, Zádor István, Csók István és Rudnay Gyu­la vezetése alatt. Falfestészetet Dudics Andornál, rézkarcot Zádor Istvánnál tanult. 1926-tól önálló alkotó. 1918-tól vett részt nyilvános kiállításokon itthon és külföldön. Részt vett a Magyar Rézkarcolók Egyesületének kiállításain Európa, Amerika, Afrika nagyvárosaiban, valamint Tokióban. A Velencei Bi­­ennálén több ízben szerepeltek alkotásai, ezeket meg is vásárolták. Az 1927-ben rendezett Firenzei Nemzetközi Grafikai Kiállításon az Uffizi Galéria megvásárolta a Cirkusz című kompozícióját. 1928- ban Budapest Székesfőváros Nagydíját kapta meg a Haláltánc c. munkájáért. 1929— 30-ban östöndíjasként Rómában tartózkodott. Itt a Római Modern Galéria és a Királyi Gyűj­temény vásárolt munkáiból. 1931-ben volt első önálló kiállítása az Ernst Múzeumban. 1932-ben kollektív kiállításon szerepeltek munkái a Nemzeti Szalonban. 1935-ben a Budapesti Szépművészeti Múzeum megvásárolta a Krisztus Pilátus előtt, Betlehem, Medve­táncoltató, Tükrös akt. c. munkáit. 1938-ban a Balló-féle 5000, 3000 és 2000 pengős díjakkal jutal­mazták munkáit. 1939-ben a Berlini Magyar Kiállításon a Légitámadás c. művét a német állam vá­sárolta meg. 1943 és 1947 között a Budapesti Történeti Múzeum egy sorozat festményt a város ostromáról és har­cairól, vásárolt meg a művésztől. Az Eucharisztikus Kongresszus Kiállításra megbízásra festette A rabszolgaság és a nyomor okai c. nagyméretű kompozíciókat. Ezt követően a Szent István évfordulóra, a király életéből vett témák nyo­mán tizenkét 220 x 120 cm-es kompozíciót festett, amelyeket a Műcsarnokban állítottak ki. 1955-ben és 1957-ben a Csók István Galériában volt kiállítása. Ezenkívül több fővárosi és vidéki vá­­­­­rosban rendezett kiállításokon szerepeltek alkotásai. Állandó témái: a magyar nép élete — munkások, bányászok, parasztok, hajóépítők; a történelem, bib­lia, arcképek, aktok, magyar és idegen tájak; tudományos könyvillusztrációk stb. Freskói: Budapesti Központi Szemináriumban hat mennyezetfreskó; kistarcsai római katolikus templom­ban Szent István és László oltárkép freskó; budapesti Törökvész utcai templom Szent Paskál freskó­ja; Budapesten a Mártírok útján lévő templomban Szent József halála c. freskója.

Next