Drégely László, festő kiállítása (Miskolci Galéria, 1984)

Drégely László festőművész munkássága élete delén, már biztonsággal lemérhető. Eredményei, melyeket elért és meghoz­ták számára a sikert, megérdemeltek. Hosszú évek során kialakított festészete a díszlettervezői munkájából indult és vált szuve­rénné, sajátos világot hozott létre. Festészetének színpada a vászon, papír vagy lemez, melyen álomvilágának szereplőit mozgat­ja. Szereplői visszatérő jelképek, szimbólumai vágyainak, gondolatainak. Szubjektív képzettársítás eredményei, így mindenki­re szubjektív hatást gyakorolnak. Drégely kiváló szakember, így látszólag könnyedén jönnek létre alkotásai. Valójában minden műve kemény belső vívódás eredménye. Valamiféle megoldáskeresés, kínzó kérdéseinek megválasztolására. Ezek a kérdések talán nem újak: élet, halál, em­beri viszonylatok áthatolhatatlan szövevénye, de e kérdések között a vergődő ember sorsát próbálja kifürkészni. Minden képé­ben ez rejlik tudatosam, vagy tudatalattian. Kifejezési módjában rendkívül változatos és sokoldalú. Szinte a képzőművészet minden ágát műveli. Táblaképeket fest vászonra, lemezre, papírra, olajjal, szénnel, tollal, krétával, zománccal. Grafikai lapjain új eljárásokkal kísérletezik, kollázsokat, montázsokat is készít. Nehéz volna eldönteni, hová soroljuk Drégely László művészetét, a magyar képzőművészet melyik ágát képviseli igazán. Sajátos, egyéni szürrealizmusa mindenkihez egyformán szól, karaktere kizárólag és egyedül az övé. Álom és realitás egyformán megtalálható műveiben. Közlési vágya nem kíván titkos írást, csak egyfajta kitárulkozást a világ felé. Az őt kínzó, gyötrő gon­dolatok alkotói folyamatának alapjai, enélkül nem jöhetnének létre művei. Drégely László sokat dolgozik, mert sokat szeretne elmondani nekünk a világról és önmagáról. Ez a kiállítás hitelesen mu­tatja be őt és művészetét. ŐRY IBOLYA ÉLETRAJZ Drégely László 1932-ben született Pécsett. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte. Itt kezdett már fiatal korában festeni és a színházi díszlettervezéssel foglalkozni. Érettségi után a budapesti Iparművészeti Főiskola növendéke volt 1951-53- ig, ahol díszlettervezést tanult. Utána Bálint Endre és Gadányi Jenő festőművészek voltak a mesterei. A festészet mellett a díszlettervezést is műveli, 1958 óta a Magyar Televízió díszlettervezője. Ugyanakkor több budapesti szín­ház és a film számára is tervez díszleteket. Mint díszlettervezőt 1972-ben a Balázs Béla díj I. fokozatával tüntették ki. 1977-ben Érdemes művész lett. Festőként először 1957-ben vett részt Országos Tárlaton. Első önálló kiállítása 1962-ben volt Budapesten. Azóta több mint negyven kiállítása volt itthon és külföldön. Képei megtalálhatók több magyar és külföldi magángyűjteményben és múzeumban.

Next