Használati tárgyak művészete (Miskolci Galéria, 1984)
kább a korszak második feléből. a kereskedők kénytelenek voltak Ezt a periódust Edo-kornak (ez beérni az utolsó hellyel: Politikai Tokyo régi neve) vagy Tokugawa- hatalommal egyáltalán nem rendelkornak nevezik (az uralkodó sho- keztek. A kiváltságos osztályok gun-dinasztia neve után), s Japán mellett, ez a városi polgárság a kor történetének legbékésebb korszakművészetének fő támogatója, fokai közé tartozik. Nem volt termo- gyasztója, sok területen ízlésterszetesen felhőtlen kor, súlyos tormáló s így a hagyományos, kifinosadalmi és gazdasági feszültségek múlt arisztokratikus művészeti terhelték, mégis sok feltétel kedve- ágak, stílusok mellett —melyeket a tett a kézművesség, a művészi ipar polgárság is igyekezett magáévá virágzásának. A megmerevített tár tenni— vulgárisabb, frisebb elesadalmi szerkezetben az uralkodó mek, új műfajok jelentek meg (pl. szerep a szamuráj osztályé volt, a a Kabuki színház, fametszet, sajógazdasági hatalom birtokosa, a város kisplasztika). Nagy kultusza rosi polgárság leggazdagabb rétege, volt a személyes tárgyaknak, azoknak a különféle apróságoknak, melyeket mintegy az öltözék részeként, kiegészítőjeként maguknál 114.