Művészeti szimpozionok eredményei 2. (Műcsarnok, Budapest, 1984)
THE ACHIEVEMENTS OF ART SYMPOSIA MŰVÉSZETI SZIMPOZIONOK EREDMÉNYEI Érem, zománc, festészet, grafika. Négy műfaj, hat művésztelep eddigi alkotásaiból ad válogatást a szimpozionok sorozat II. kiállítása. Az elmúlt évi, szobrászatot bemutató anyaghoz képest az idei művekből aligha lehet homogén egységet kovácsolni, de erre talán nincs is szükség. Egy-egy alkotótelep pályafutása sem kezelhető zárt egységként, hiszen az évek során majdnem mindenütt profilváltásra vagy fokozatos átalakulásra került sor, műfaji, technikai és szemléleti vonatkozásban egyaránt. Ez az állandó mozgás, keresés-kutatás, kísérletezés, nyüzsgés az egyik fő pozitívuma a művésztelepi mozgalomnak. A technikai alapok helyi adottságai mellett, melyek a telepek nagy részének arculatát meghatározzák, fontosak a helyi hagyományok, táji, szemlélet- és életmódbeli sajátosságok, valamint a legtöbb csoportnál a nemzetközi összetétel. A külföldi művészek kultúrájának, ismereteinek átadása nemcsak a létrejövő műveket, de az alkotók közti kapcsolatok elmélyülését is szolgálja. S végül meg kell említeni, hogy az alkotótelepi mozgalom nagyrészt a tanácsok és egyéb helyi szervek folyamatos támogatásán, szervező-fenntartó tevékenységén nyugszik. Nézzük most röviden a kiállításon részt vevő művésztelepeket (részletes adatok a katalógus önálló egységeiben találhatók): A Nyíregyháza- Sóstói Nemzetközi Alkotótelep kezdetben festőknek adott otthont, ma már jelentős érem- és kisplasztikai anyaggal rendelkezik, mivel 1977- ben profilváltás történt. Munkájukról évente kiadott katalógus és zárókiállítás ad képet. Ugyancsak nemzetközi a Hajdúsági Művésztelep, ahol főként festészettel foglalkoznak, de grafikai munkák is készülnek. 1964-ben az induláskor még szobrokkal is találkozhattunk. Az alföldi táj sajátos hangulata rányomja bélyegét az itt született művekre. 1981 óta önálló galériával rendelkeznek. Tíz éve működik a Kecskeméti Zománcművészeti Alkotótelep. Itt a helyi néphagyományok mellett meghatározó a munkához kapcsolódó technikai bázis, mely lehetővé teszi az újabb eljárások kipróbálását, megismerését. Az 1977-es tervek szerint a „modern” építészet által kialakított városrészek humanizálását tűzték ki célul. Ez a profil máig egyre inkább eltolódott az autonóm műalkotások felé. A kiállítás anyagán belül kisebb egységként kezelhető a grafikát képviselő három művésztelep. Mindhárom helyen a műfaj más-más ágát gyakorolják. Salgótarjánban 1974 óta fokozatosan jutottak el a festészeten és egyéb sokszorosító eljárásokon keresztül az egyedi rajzhoz. Itt is nemzetközi a gárda, baráti kapcsolatok épültek ki, több művész újra meg újra megjelenik az alkotótelep vendégei között. Makón a sokszorosítható grafika eljárásait alkalmazzák szerteágazó tartalmi vonatkozásokkal. A telep eredményének tekinthetjük azt a tényt, hogy az offsetnyomás a magyar grafikában is polgárjogot nyert. Az évente készülő Makói Mappa az egyes időszakok értékes dokumentuma. Nyomdai háttér alapozza meg a Békéscsabai Alkalmazott Grafikai Alkotótelep munkáját is. Ez 1974-ben grafikai profillal indult, 1978-ban vált az alkalmazott grafika otthonává. Azóta újabb változás történt. 1984-től a művésztelep a Magyarország Image tervezéssel foglalkozik. Ilyen konkrét koncepcionális program vállalása sajátos az eddig ismertetett művésztelepek között, főleg ha a kiindulóprogramok fokozatos elhalására gondolunk. Reméljük, itt másképp lesz. Ahogy az előszó csak vázlatosan, a kiállítás is csak kiragadott példákkal tudja a közönség elé tárni a hazai alkotótelepek munkáját. Hogy hol, milyen mértékben és milyen szinten sikerült a mozgalomhoz fűzött reményeket beváltani annak eldöntése már nem a mi feladatunk. Célunk: figyelemfelkeltés, a művésztelepi mozgalom létének-létjogosultságának dokumentálása.