Farkas Lajos festőművész kiállítása (Derkovits Gyula terem, Szombathely, 1985)

Dr. Láng Gusztáv irodalomtörténész Nárcisszusz a forrásra hajolt, szomját csillapítandó, s megpillantotta önnön képmását a víztükör mélyén. Legott beleszeretett az addig sosem látott arcba, s halálig nem ismert más szerelmet. Minden festő a mondabeli Nárcisszusz kései rokona. Csalóka látszat, hogy a természetben gyönyörködik, amikor tájképet fest; hogy a tárgyakban, amikor vásznára csendéletet bűvöl; hogy idegen arcokban, amikor portré kerül ki ecsetje alól. Semmi sem érdekli igazából énjének titkos, lélekként rejtező vonásain kívül, melyeknek a hétköznapi élet csak törmelékeit mutatja meg. E vonások láthatatlanok, ezért tájból, tárgyakból és idegen arcokból kell megteremtenie azt a tükröt, mely nélküle nem több az anyag önmagába forduló közönyénél, mint Nárcissusz nélkül a forrás, de szín, vonal és kompozíció képes elővarázsolni belőle a lélek fölébe hajló arcát. Nyári bokrok zöldjének számtalan, egymásba olvadó árnyalata csordul túl önmagán, folytatódva az alatta mozdulatlanul pihenő víztükörben — a tenyészet boldog békéjén andalodó lélek ömlik el így valami csöndes végtelenben. Ködöt idéző, szürkés-lila háttér, előtte fatörzsek és a tél vetkeztette föld kietlen-barna foltjai, köztük egy-egy ütköző levél nyers zöldje — az örök halálban örökké újjászülető élet drámai dimenzióiban keresi önmaga nyugvópontját a lélek. Kopár asztalon hideg pohár és borosüveg, barna ablakkeretbe börtönözve, az ablakon kívül virágok, bokros, dúsan élénk színek, s a keretet szétvető vonalak — a tárgyiassá hűlt lét börtönéből pillant így ki a lélek a határokat nem ismerő természet elevenségére, ellentétére és vágyálmára. Létértelmező tárgyak jelennek meg így előttünk, önmagukon túli jelentésekkel telve, s mégis megőrizve önmagukat: az ember — ezt sugalják — csak az idegenszerűben, a tőle távoliban KERESHETI meg önmagát. „Ilyen vagy” — mondja a táj, mondják a tárgyak a festőnek. „Ilyen vagy” — VISSZHANGOZZA a táj, a tárgyak KÉPE a nézőnek s ez a visszhang e képek el nem haló üzenete. Mert Nárcisszusz önmagát szerette, de Nárcisszuszt szerette Echo, s vágyszava utána máig sem ült el... A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT FARKAS LAJOS FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1985. OKTÓBER 31-ÉN CSÜTÖRTÖK DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA : DR. LÁNG GUSZTÁV IRODALOMTÖRTÉNÉSZ MEGTEKINTHETŐ : 1985. OKTÓBER 31—NOVEMBER 9. DERKOVITS GYULA TEREM SZOMBATHELY, BAJCSY - ZSILINSZKY U. 27. Fk.: Köteles István — GENERALART Dorogi Nyomda

Next