Tapasztalat és gyakorlat - Belsőépítész műhelykiállítás (Vigadó Galéria, Budapest, 1985)

TAPASZTALAT Belsőépítész­eti és műhelykiállítás HI­U GYAKORLAT Amint ez a kiállításra érkező látogatónak azonnal szembetűnik, éles ellentét tapasztalható a bemutatott tárgyak alkotta tér és a belsőépítészet jelenlegi gyakorlata között. De mit tehet az a saját munkáját bemutató tervező, akinek jelen körülmények között a kör négyszögesítésének feladata jutott, és szeretné mindenki értésére adni munkája fontosságát. Ma már a társadalom fejlődésének alapvető követelménye az egyén és a környezet viszonyának megváltoztatása, az egyéni lakás és munkakörülmények javítása. Ennek megvalósítása viszont csak a tervező és a tér későbbi használójának tevékeny együttműködésével képzelhető el, az egyéni képességek és lehetőségek maximális kihasználása mellett. Meggyőződésünk, hogy a környezetkultúra fejlődése nem választható el a társadalom egyéb jellemzőinek fejlettségi szintjétől, és hogy elsősorban csak a technológiák fejlődése adhat igazán új lehetőséget a tervezőknek. Viszont biztosak vagyunk abban is, hogy nem használjuk megfelelően a jelen adottságait sem. Jó példája ennek a közízlés alakulása az elmúlt harminc év során. Azok akik környezetünk alakulásáért felelősek gyakran kényszerítenek bennünket a változó nyugati divat értetlen, többnyire silány utánzására ahelyett, hogy a mi szolidabb fogyasztási lehetőségeinket figyelembe véve a nagyobb szellemi energiával megvalósítható, értékálló formavilág és tárgykultúra elterjedését segítenék. A belsőépítészettel és bútortervezéssel kapcsolatos elképzelések meglehetősen konzervatívok társadalmunkban, és ennek kritikája éppen úgy nem kidolgozott, mint ahogy általában nem látjuk a vizuális kultúra fejlesztésének lehetőségeit. Ha egy helyiséget telezsúfolunk bútorokkal, akkor az inkább árulkodik az ott folyó élet zaklatottságáról, mint arról a sokféleségről ami ezen dolgok használatából következhet. A funkció azonban nem az egyetlen szempont a tervező számára, aki új gondolatok megvalósításával és megfelelő formai, esztétikai érzékkel képes humanizálni környezetünket. Az így kialakítható új értékrend kategóriáira kívánja felhívni a figyelmet kiállításunk a tárgytervezésre és a téralakításra utaló néhány példa segítségével. A belső terek összhatása a történelmi korokban az éppen aktuális stílusirányzatnak megfelelően változott, de többnyire csak a társadalom egy szűkebb rétegének ízlésvilágát, politikai és vallási elkötelezettségét tükrözte. Az utóbbi harminc év azonban olyan változásokat hozott a politika, a gazdaság és a kultúra összefüggéseiben, hogy azok minden korábban tapasztaltnál szélesebb körben befolyásolják környezetünket, életünket. A technológiák fejlődése, az információk mind gyorsabb áramlása sok tekintetben megkönnyítheti az egyén számára a megfelelő lakás- vagy munkakörülmények kialakítását, még akkor is, ha a magasabb szintű kulturális aktivitás a jövőben is csak a társadalom egy szűkebb rétegére korlátozódik. Az európai kultúra történetében minden más berendezési tárgynál érdekesebb, kiemeltebb szerepet játszik a szék. Egyszer iskolapad, máskor fejőszék esetleg moziülés formájában kerülünk fizikailag is kapcsolatba az ülőbútorok különféle változatával. Ez az a tárgy, mely speciális igények szerint is készülhet a használó alkatának vagy tevékenyégének megfelelően. Míg korábban többnyire fa volt a legtöbb ülőbútor alapanyaga, ma csak a technológia szab határt ezen a területen is a tervező fantáziájának. A belső tér egyedi alakításának is fontos része a szék­tervezés, mint egy nagyobb egész önmagában is harmonikus kompozíciója. Funkció, forma, anyag, technológia, mind alapvető tervezési szempontok, melyek azonban a gyártó és a felhasználó számára is fontos kritériumok egy tárgy létrejötténél. A belsőépítész, bútoripari formatervező ezen elvárások és követelmények megfogalmazója vagy továbbfejlesztője lehet, mint a tárgy elsődlegesen fontos szellemi alkotója. Practice and Experience Studio exhibition of interior design Visitors will be struck by the contrast between the exhibited ideas of interior design and how it works out in practice in Hungary nowadays. It may seem radical but it is the way the artists wish to express themselves. A change of enviroment, an improvement in working and housing conditions, is the demand of today. It can be achieved by coorporation between the client and the interior designer. Enviromental conditions can not be taken into consideration without respecting the cultural standard of individuals and their demands. New technology seems to be the only way to meet these demands, however possibilities are not being exploited. It is reflected in the individual's taste that leaves a lot to be desired, because of lame attempt in following western styles. The mentality of interior furniture design in individuals is conservative in our country and it is as backward as the possibility of improvement is in culture of visuality. By cramming too much into a room speaks of an empty life. When designing human enviroment with a correct aesthetical approach it is the deigners duty to help individuals concerned out of this void. In our exhibition we wish to attract spectator attention to this new level in categories, without rigidly disarranging the elements of interior design. Our project is found of in a trend of ideas, leading from single obects to assembled affect of various creative spaceelements. Chair is one of the most important features of interior design in European culturral history. As a banch, milkingstool or a cosy armchair we come into contact fisicaly with the oldest peace of furniture. This is when the users have demands that are to suit the size and shape of the body at work and has to satisfie the aesthetical taste of the individual. Whether furnishing is done according to tradition, pattern books or the inspiration of the designer the interior can be carracterised be the feature of the chairs, as the properly composed part of the whole. Function, from, material, technology are all basic creteria in designing, wich however are important for the producer and the user alike. Designer is responsible above all for setisfying the users need in style, confort that suits the interior of the room. Our work is designing, and a qualified designer should be able to make the best use of the possibilities with the gift of freedom. Part of this activity includes collecting all the information from the results of previous works and the technology of today. The liberty of work is lays in the way the designer and his craftsmen can bring about new forms under given possibilities. Prototipe, the final Stage of design already shows the benifit in use, confort, aesthetics and the future production involved. A chair in almost every sence is a part of our life. Very often we forget to bear in mind that apart from the useful funktion the aesthetic point of view is equaly important and we may say vital. A peace of furniture very realy lives a life of it's own. It mostly grows caracteristic reflected among other objects, by giving the possibility of comparison, and develope into the favourite peace of furniture. The development of technology, the ever increasing rush of information in many respects can help people to establish the ideal enviroment for work and dwelling, however, with the tools of massproduction one rarely has an oportunity to recall the harmony that folklore objects can inspire. We would like to draw your attantion to this kind of harmony revival and to the aesthetic domand that is inborn in almost everyone. Munkánk, a tervezés olyan összetett folyamat, melynek irányítója csak képzett szakember lehet, aki tud élni a lehetőségek adta szabadsággal. Ide tartozik a már ismert formaképzési és a megfelelő használati követelmények adatainak összegyűjtése, az adott vagy bevezetésre kerülő technológiák megismerése is. Csak ezen információk birtokában indulhat a tervezés. Az alkotómunka szabadsága és eredményessége így elsősorban attól függ, hogy a belsőépítész és a közreműködő szakemberek hogyan tudnak új formai összefüggést teremteni a birtokukban lévő adatok között. A prototípus elkészítése, mint a tervezés lényegi folyamatának befejezése utal arra, hogy a tárgy használhatósága, esztétikai színvonala és várhatóan gyárthatósága is megfelel a követelményeknek. A tervező és az általa tervezett tárgy kapcsolata nem ér véget a gyártási folyamat megindulásával. Minden belsőépítész számára nagyon fontos, hogy az újonnan létrehozott ülőbútor vagy szűkebb tárgyi környezet milyen visszhangra talál az emberek között. Szívesen foglalkoznak-e a gyárban az alkatrészekkel mint munkadarabbal, a kereskedők örömmel és kellő hozzáértéssel kínálják e az új terméket a vásárlóknak, vagy hogy a felhasználó is jónak, szépnek látja a portékát. A tervben megfogalmazott gondolat ezen az úton válik közös értékünkké, elősegítve az újabb, szebb tárgyak létrejöttét. Az ülőbútor szinte minden formájában elfogadott használati tárgya környezetünknek, ezért érdemes a funkcionális szempontokon túl, esztétikailag is vizsgálat tárgyává tennünk, hiszen csak a legritkább esetben élhet környezetüktől független, önálló életet. Legtöbbször más tárgyakkal együtt válik karakteres bútordarabbá, ad lehetőséget funkcionális és esztétikai összehasonlításra, esetleg személyes környezetünk kedvenc darabjaként említjük. There is a higher standard of cultural activity restricted to a certain part of the society, only. If we have achived extending this privileged group and have helped to improve the sence of individuality in a nomber of others in order to raise the standard of society, we shall have gained our aim. Budapest, June, 1985 Géza Sass iterior architect 1954 1974-1979 1979 1979-1980 1980 1983 Born in Budapest College of Applied Arts Budapest Member of the Art Foundation of the Hungarian People's Republic, and of the Young Craftsmen's Studio Interior architect of the ÁÉTV's studio in Budapest Freelance designer Assistant of the IDEA'S art department in Budapest László E. Szabó interior architect Reméljük sikerül rámutatnunk, hogy az egyén gondolkodásmódjának fejlesztése és az ismeretek szélesebb körű elterjesztése szükséges ahhoz, hogy környezetkultúránk segítője és ne visszahúzója legyen a társadalom fejlődésének. Miközben tárgyiasult világunk tömegtermelésének eszközeivel csak ritkán idézhetjük fel azt a harmóniát, mely például a népi tárgyakból és az általuk alkotott környezetből árad, a harmónia feltámasztására, és a mindenki számára fontos, tudatos esztétikai igényességre szeretnénk felhívni a figyelmet. Budapest, 1985. június Sass Géza belsőépítész 1953 Born in Debrecen 1973 Assistant constructor of the KÖZTI's studio in Budapest 1974—1979 College of Aplied Arts Budapest 1979 Member of the Art Foundation of the Hungarian People's Republic, and of the Young Craftsmen's studio Deigner of the BUBIV furniture factory 1980—1981 Norwagian scholarship 1981 Freelance interior architect 1984 Own office in Budapest Budapesten született 1954. Iparművészeti Főiskola, Budapest 1974—1979. Az MNK Művészeti Alap tagja 1979. Az ÁÉTV-ben belsőépítész tervező 1979-1980. Önálló tervezőként dolgozik 1980. Az IDEA Iparművészeti Vállalat művészeti osztálynak munkatársa 1983. E. Szabó László belsőépítész Debrecenben született 1953. KÖZTI-ben gyakornok, szerkesztő 1973. Iparművészeti Főiskola, Budapest 1974—1979. Az MNK Művészeti Alap tagja 1979. A BUBIV-nál belsőépítész tervező 1980. Ösztöndíjas Norvégiában 1980—1981. Önálló tervezőként dolgozik 1981. GENERALART Dorogi Nyomda

Next