Várnagy Ildikó szobrászművész kiállítása (Budapest Galéria Kiállítóháza, Budapest, 1985)

The existence of forms in space is traditionally called plastic value. The means of its unfolding are: the material, the carving and modelling, the structure, the statics, the mass, the virtual sphere of the forms and the room created by association of several forms. Even the pieces of modern sculpture — specified by László Mohly-Nagy — do not withdraw from them. The oeuvre of the sculptor Ildikó Várnagy seems to be the best instance for clashing with these values. At the Academy of Fine Arts as a student of József Somogyi she nevertheless learned the laws and methods of plastic formgiving. Is the activity of Ildikó Várnagy an opposition to the sculpturing, or an evidence of her devotion to the par excellence art itself? At the first sight the works show eccentricity, but the profound eye can detect the obstinate consistence and the hard coherence of her thoughts. This attitude can appear in several shapes in time, e. g. put in different materials whie one of these materials wil be a vehicle of different thouÿits. Not only the material but all the plastic means and methods can do this, consequently the strands of her activity is steadily woven into a braid. Tracing this complex, waving braid, the texture of plastic means it wfll be obvious that in spite of her opposition to the laws of the plastic arts Ildikó Vámagy is really a saver of plastic values, and even creator of new ones. Whie using the traditional means, materials and methods of sculpturing she constantly applies something new, as well (painting, hanging, assembling, covering, filing out and sewing of rags, artificial materials, found objects etc.) The plastic values produced by the listed means and materials are: immateriality, low relief, empty spece, anti­statics. The works made of Ildikó Várnagy get rid of material, i.e.the form is generally composed in one or two elevations, decreasing the sculpture, making the material diminish in order to make stress upon the really important. The essence of things has generally nothing to do with the material, but with the charac­ter, the psychic state, the events of the inner world, with the relations of the basic objective, intellectual and emotional phenomena of the inner and outer world. Inexplicability com­posed in signs. Empty space means openness: freedom for things (sings) moving out or in within a given range. Antistatics gives a basis for this free movement. These new values indicate the break with the traditions of European sculpture and a close relationship to the literature and to the object-making attitude of the ancient, primitive and Oriental cultures. Ildikó Várnagy insists on percepting the world and not on creating new ones. She does not want to increase the huge mass of objects in the world by further ob­jects and new forms. She is driven by cognition (subjective or scientific) to explore and reveal the invisible forces, the princip­les of the world. The cognitive process probably seems overem­phasized here for the experimental one, but Ildikó Várnagy, the sculptor succeeds always in balancing the two. In course of working the innovations and the extremely exhausted traditio­nal means promptly and equály applied result in a new value. The openness will be inevitably true. The abstraciton of cogni­tive or emotive topics are ceased by luscious forms; the con­cepts are drafted into primary figures (signs) bom in intellec­tual and formal concentration; the relations are shown by the material. She is teadily consequent in consciousness of her art, and at the same time open to the world. This attitude results in personal specifications: objectivity, puritanism, steadiness and the keen insistance to certain topics and methods on one hand, released playfuNness, serene spontaneity on the other. This is mainly represented by her compositions made of found objects, the material itself expresses the author's intention tot examine, interpret and know the things of the world. If pop-art and abstraction, primitivism and intellectual ism can be linked, they are directly joined in Ildikó Várnagy's works. The „ab­surd" association gives the curious duality of the works: the found objects speak to her because all of them are percepted as signs of certain general concepts and at the same time as indivi­dual beings — like the words for the writer — whie the severe­ness of the abstraction is resolved into serenity. The worn coat sewn with great, strong stiches on a rouÿi cloth wil be the Group exhibitions 1968 Budafok, Csepel Iron-and Metal Works, Budapest 1969 Csepel, Budapest 1970 Studio 70, Csepel, Budapest, Balatonboglár 1971 Studio 71, Budapest, Balatonboglár 1972 Studio Gallery, Studio 72 Budapest 1973 Studio 73, Budapest, Eger 1974 Studio 74, Budapest 1975 Studio 75 1976 Small Sculpture biennial, Pécs, Siófok, Le Havre (F rance), St udio 76 Budapest 1977 Reims (France), FIDEM 77 Hungarian National Gallery, Budapest Makó, Sopron Medal biennial 1978 Makó, Zánka, Csepel Gallery, Studio 78, National Sculpture Exhbiton, Budapest 1979 Paris (France),Stockholm (Sweden), Pécs Small Sculpture Biennial, Makó,Sopron Medal Biennial, Zalaegerszeg, Budapest Ildikó Várnagy 1084 Budapest, József u. 3. Katalin Keserű 1983 Csepel Gal lery, Sopron Medal Biennial, Pécs Small Sculpture Biennial, Drawing Biennial of the Hungarian National Gallery, Bulgaria, Municipal Cultural Centre Budapest, Art Hall Budapest, Rajz/Drawing Pécs, Óbuda Gallery Budapest 1984 German Democratic Republic, Salgótarján 1985 Sopron Medal Biennial, Csepel Gallery, Warshaw (Poland), Óbuda Gallery (101 Objects) Oneman shows 1968 Rákóczi restaurant, Budapest Young Artists' Club, Budapest 1973 Studio Gallery, Budapest 1974 Young Artists Club, Budapest 1975 Palota Expo, Budapest, Csepel, Gallery, Budapest 1977 Hajdúszoboszló 1978 Budaörs, Zalaegerszeg 1979 Hungarian National Gallery, „Workshop" series, Budapest 1982 Hajdúszoboszló 1983 Veszprém, Nagykanizsa Works in public places Vámos Ilona relief portrait, Budapest Playground ec hod-place of work environment projects, Zalaegerszeg, Győr Prize KISZ Prize of the Sopron Medal Biennial MŰTÁRGYJEGYZÉK Médea textil 1979 80x100x100 Zsuzsánna textil, műany. 1980 120x60x40 öten textil, alv.­váz 1980­ 81 200x200x300 Menyasszony textil 1979 300x60 Vasalt ruhák textil, vas 1981 100x200/4/ Vallatópad fa, textil, festés, szög 1982 200x200x100 Négy nagy jel fémlemez, műanyagszál 1980 500x100x40 Zsiráf nő textil 1979 200x100x120/6/ Anorákos textil 1979 60x60x70 Fönt és lent textil, aluminium1980 70x70x170 Évek játékokban fa, műanyagok 1981 100x200 Szövőnő fa, textil 1980 50x60x90 Nyugágynő textil 1981 70x140 Pókháló textil, alumínium1980 100x100x250 Levetett ruhák textil 1979 130x180 Szülő nő textil 1980 120x160 Fel-le textil 1981 300x50x50 Spirál textil 1981 100x100x80 Éjkirálynő festett vas 1980 160x100x40/1/ Bimbó és virág festett vas 1982 150x100x50 Charon ladikja festett vas 1980 100x170x190/3/ Vasgyerek festett vas 1980 100x50x50 Madaras festett vas 1980 200x100x50 Etető festett vas 1980 150x100x100 Megölt óriás festett vas 1983 250x100x40 Szülő nő festett vas 1966­ 83 200x100x100 Három gyertya festett vas 1983 130x50x50 Spirál festett vas 1981 80x50x40 Védelem festett vas 1983 120x120x35 Szex festett vas 1984 90x60x30 Nofretete vas 1982 130x20x10 Hondát vas 1982 90x30x20 Hálóban vas 1983 100x100x70 Csoport vas 1983 195x110x75/5/ Három párka vas 1980 70x40x40 Korona vas 1981 70x20x20 LIST OF WORKS OF ART Years in toys wood, synth. 1981 100x200 cm Weaver wood, textile 1980 50x60x90 cm Deck-chair womantextile 1981 70x140 cm Cobweb textile, alu. 1980 100x100x250 mm Dresses put off textile 1979 130x180 cm Woman in labour textile 1980 120x160 cm Up and down textile 1981 300x50x50 cm Spiral textile 1981 100x100x80 cm Queen of the nightpainted iron1980 160x100x40 cm IM Bud and flower painted iron1982 150x100x50 cm Charon's barge painted iron1980 100x170x190 cm 13/ IronchMd painted iron1980 100x50x50 cm „Birdy " painted iron1980 200x100x50 cm Feeder painted iron1980 150x100x100 cm The killed monsterpainted iron1983 250x100x40 cm Woman in labour painted iron1966-83 200x100x100 cm Three candles painted iron1983 130x50x40 cm Shelter painted iron1983 120x120x35 cm Sex painted iron1984 90x60x30 cm Nofretete iron 1982 130x20x10 cm Sentence painted iron1982 90x30x20 In the net painted iron1983 100x100x70 cm Group painted iron1983 195x110x75 cm/5/ The three Sisters painted iron1980 70x40x40 cm Crown painted iron1981 70x20x20 cm Bride textile 1979 300x60 cm Ironed dresses textile, iron 1981 100x200 cm IAI Rack wood, textile. painting, nail 1982 200x200x100 cm Woman giraffe textile 1979 200x100x120 cm/6/ Anorak textle 1979 60x60x70 cm Up and down textile, alu. 1980 70x70x170 cm Medea textile 1979 80x100x100 cm Susanna textile, synthetic 1980 120x60x40 cm Five textile, aluminium frame 1980-81200x200x300 cm A kiállítást rendezte: Török Tamás Fotó: Farkas Árpád, Szabados Árpád IÁI Grafika: Lengyel András Angol szöveg: Szöllőtzy Ágnes Felelős kiadó: Zsigmond Attila,főigazgató QuoncesT GALÉRIA Exposition arranged: Tamás Török Photo: Árpád Farkas­ Árpád Szabados IÁI Design: András Lengyel English text: Ágnes Szöl­lő­ssy Editor responsible: Attila Zsigmond, director general MULTI-FOCUS - Statisztikai Kiadó Vállalat — F. v.: Kecskés József igazgató - Nyomdaüzem - 85-5194—ua SZOBRÁSZMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA A BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZÁBAN III., LAJOS U. 158. 1985. JÚNIUS 14 — JÚNUS 31. Plasztikai értéknek nevezhetjük hagyományosan a form­ák térbeli létét. Kibontakoztatásának eszközei: az anyag, a mintá­zás-faragás, a szerkezet, statika, a tömeg, a formák virtuális tere és a több forma együttesével kialakított tér. Még a modern szobrászatnak Moholy Nagy László által leírt műtípusai sem szakadnak el tőlük. Látszólag keresve sem találhatunk jobb példát Várnagy Ildikóénál olyan szobrászi életműre, mely ezen értéknek ellentmond. Holott ő a főiskolán, Somogyi József növendékeként megtanulta a plasztikai formálás törvényeit, módszereit. A szobrászatnak való ellentmondás-e Várnagy Ildikó tevékenysége tehát, vagy csakis az ellentmondás segítsé­gével fenntartható hűség a tágabb értelmű művészethez? Amit csinál, csupa szertelenségnek tűnik. Alaposabb vizs­gálódással azonban felsejlik konok következetessége, kemény kitartása egy-egy gondolat mellett. Mégpedig oly módon, hogy az az évek múlásával más és más módon tűnik fel, más anyagba fogalmazva például, miközben ugyanaz az anyag lesz más és más gondolatok hordozója. Nemcsak az anyaggal, hanem minden plasztikai eszközzel, módszerrel ez történik, következésképp mint egy copf, úgy fonódik össze, folyamatosan, munkásságá­nak többféle iránya. Végigkövetve ezt az összetett, hullám­zó fonatot mint plasztikai eszközök szövedékét, kiderül, hogy noha Várnagy Ildikó ellenkezik a plasztika törvényeivel, mégis éppen őt tarthatjuk a plasztikai értékek őrzőjének, sőt újak teremtőjének is. Mert ugyan használja a hagyományos szobrászi eszközöket, anyagokat, komponáló módszereket, de szabályta­lanul, és folytonosan újakkal áll elő (fest, függeszt, összerak, letakar, kitöm, varr stb. rongyot, hungarocellt, mindenféle talált tárgyakat stb.). Ezekkel és a szokatlan módon alkalma­zott hagyományos eszközökkel létrehozott plasztikai értékek — akármilyen képtelenül is hangzik az anyagtalanság, a sík­szerűség, az üres tér, az antistatika. Várnagy Ildikó művei anyagtalanok, amennyiben a térformát egy vagy két főnézetre komponálja, azaz a körplasztikát lefo­gyasztja, tiszteletlenül bánik az anyaggal (sosem akar anyag­szerű lenni) azért, hogy a számára lényegeset emelhesse ki. A lényeg pedig nem az anyaggal függ össze, hanem például a jellemmel, lélekállapottal, a belső világ történéseivel, a külső és belső világ alapvető tárgyi, gondolati és érzelmi jelenségeinek viszonyaival, csupa megfoghatatlannal, amiket jelekbe fogalmaz. Az üres tér nyitottságot jelent: megszabott kereten belül szabad­ságot a dolgok (jelek) ki- és beáramlásáshoz. Az antistatika ennek a szabad mozgásnak teremti meg a lehetőségét. Az új értékek valójában az európai szobrászat hagyomá­nyaitól való elszakadást és az ősi, primitív és keleti kultúrák tárgyalkotó szemléletével, valamint az irodalommal vállalt rokon­ságot jelentik: a világ megértésének, s nem új világok teremtésé­nek igényét. Várnagy Ildikónak nem célja az anyag diktálta új formák, tárgyak létrehozása, sőt a tárgyalkotást, a világban létező tárgymennyiség további gyarapítását kegyetlenségnek tartja. A világ megismerése (akár szubjektív, akár tudományos) ösztönzi, a világ láthatatlan erőinek, princípiumainak felfedése, felfedezése. A megismerés szellemi voltának hangsúlyozása végletesnek tűnhet, de nem azért szobrász Várnagy Ildikó, hogy helyre ne állítsa a kibillent egyensúlyt. Munkája során olyan közvetlenséggel használja újításait vagy fokozza szélső­ségekig hagyományos eszközeit, hogy a belőlük fakadó új ér­ték, tágabb értelemben véve, a nyitottság magától értetődően természetes lesz. Gondolati vagy érzelmi témáinak elvontságát megszünteti azzal, hogy érzéki formába, mégpedig szellemi és formai koncentrációval születő primér ábrákba (jelek) fo­galmazza a fogalmakat, s anyaggal mutatja meg a viszonyla­tokat is. Szigorúan következetes művészete tudatosságában, ugyan­akkor nyitott minden iránt. Ebből fakadnak munkáinak csak őt jellemző sajátosságai: tárgyilagossága, puritanizmusa, kemény­sége egyfelől, makacs ragaszkodása egy-egy témához, módszer­hez, másfelől felszabadult játékossága, derűs közvetlensége. Különösen talált tárgyakból készült kompozíciói ilyenek, hiszen a nyersanyag talált volta önmagában is kifejezi, hogy az alkotó a világ dolgainak vizsgálatára, értelmezésére, megismerésére vállalkozott: a legsajátabb gondolat legmegfelelőbb eszközei tehát azok. Ha összekapcsolódhat a pop art és az absztrakció, primitivizmus és intellektualizmus, Várnagy Ildikó műveiben egyszerűen eggyé válnak. A „képtelen" társulás adja munkái különös kettősségét: a talált tárgyak beszélnek hozzá, mert mindegyiket valamely általános fogalom jeleként érzékeli, ugyanakkor egyedi vonatkozásukban is érdeklik, mint írót a szavak, ezzel derűvé oldódik az elvonatkoztatás komorsága, így lesz Férfiszőnyeg a nagy, erős öltésekkel egy anyagra appli­kált elhasznált férfikabátból, s Nőszőnyeg a családi ruhatár finomabb darabjaiból, finomabb varrótechnikával. A „princípi­umok" elkülönítése halálosan komoly, a válogatás, az appliká­lás játékosan leleményes. Várnagy Ildikó világképében a princí­piumok az élet (a művek) megszabott keretei, amikben a játék minősége az emberi lehetőség. Keserű Katalin Életrajz 1944 április 23-án születtem Budapesten. 1967- ben végeztem a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán, ahol rajztanári diplomát kaptam. 1968- tól 1979-ig tanítottam szakközépiskolákban, a Magyar Nemzeti Galéria GYIK Műhelyében, a zuglói Kassák klubban. (Szakrajzot, művé­szettörténetet, mozgást és képzőművészetet) 1979 óta szabadfoglalkozású képzőművész vagyok. Egyéni kiállítása 1968 Rákóczi étterem Bp., Fiatal Művészek Klubja Bp. 1973 Stúdió Galéria Bp. 1974 Fiatal Művészek Klubja Bp. 1975 Palotai Tárlat Bp., Csepel Galéria Bp. 1977 Hajdúszoboszló 1978 Budaörs, Zalaegerszeg 1979 MNG Műhely sorozata Bp. 1982 Hajdúszoboszló 1983 Veszprém, Nagykanizsa Csoportos kiállításai 1968 Budafok, Csepel Vas- és Fémmű 1969 XXI. Hazafias Népfront 1970 Stúdió 70, Balatonboglár, XXI. HNF, Bp. 1971 Stúdió 71, Balatonboglár 1972 Stúdió Galéria, Stúdió 72 1973 Eger, Stúdió 73 1974 Stúdió 74 1975 Stúdió 75 1976 Pécsi Kisplasztikai Biennálé, Siófok, Le Havre (Fr) Stúdió 76 1977 Reims (Fr), FIDEM 77 MN Galéria, Makó, Soproni Érembiennálé, Stúdió 77. 1978 Makó, Csepel Geléria, Magyar Szobrászati Kiállítás Műcsarnok, Stúdió 78, Zánka 1979 Párizs (Fr), Stockholm (Sv), Pécsi Kisplasztikai Biennálé, Makó, Soproni Érembiennálé, Zalaegerszeg, Várműhely Bp. 1980 Saint-Etienne (Fr), Rajz/Drawing Pécs, Oslo (Norv), Sopron, 1980 MN Galéria, Makó, Monza (Ol), NDK, NSZK 1981 Csepeli Tavaszi Tárlat, Pécsi Kisplasztikai Biennálé, Soproni érembiennálé, Moszkva (SzU), Poznan (PL), Makó, Siófok, 1982 Leningrád (SzU), Olaszország, Újpesti Mini Galéria, Makó, Szeged, Vigadó Galéria Bp., Pécsi Rajz/Drawing, Salgótarján, Csepeli Munkásott­hon, Vigadó Galéria 2. 1983 Csepel Galéria, Soproni Érembiennálé, Pécsi Kisplasztikái B, MN Galéria Rajzbiennálé, Bulgária, Fővárosi Müv. Ház Bp, Műcsarnok Bp, Pécsi Rajz/Drawing, Óbuda Galéria Bp. 1984 NDK, Salgótarján 1985 Soproni Érembiennálé, Csepel Galéria, Varsó,Óbuda Galéria (101 tárgy) Irodalmi múzeum. Köztéri munkák Vámos Ilona portrédombormű Bp. Zalaegerszegi játszótér, iskola, munkahelyi környezet Győr Díj A Soproni Érembiennálé KISZ díja Várnagy Ildikó Budapest 1084 József utca 3. Man-carpet, and the thin, fine cloths of the garderobe wil be converted into the Woman-carpet. The isolation of „principles" ismortally strict, the choice and the ways of application is playfully inventive. In the worldview of Ildikó Vámagy the principles are the fixed frames of the life (and of her works) where the quality of playing is the human possibility. Biography I was born in 23 Apr! 1944, Budapest. I graduated as a teacher of drawing at the sculptor department of the Budapest Academy of Fine Arts. In the years 1968—79 I was teaching drawing, art history and fine arts in secondary schools, in the Children's and Youth's Art Studio of the Hungarian National Gallery and in the Kassák Club. Since 1979 I work in my own worktop and take part at competitions and exhibitions home and abroad. 1980 Sant-Etienne (France), Oslo (Norway), Rajz/Drawing Pécs, Sopron, Makó, Monza (Italy), German Democratic Rep., German Federal Republic, Hungarian National Gallery, Budapest 1981 Csepel Spring Expo, Pécs Small sculpture Bienniá,Sopron Medal Biennial, Moscow (Soviet Union), Poznan (Poland), Makó,Siófok 1982 Leningrád (Soviet Union), Italy, Újpest Mini Gallery, Makó, Szeged, Vigadó Gallery Budapest, Rajz/Drarving Pécs,Salgótarján, Csepel, Vigadó Gal­lery Budapest

Next