Kesztyűs Ferenc művészete (1986)

megvalósításának tekintheti, de nyilvánvaló annak realitása, hogy a technológia kívánja a nagyobb dimenziót és méretet, építészettel összekapcsolva, akár burkolatként, akár téglára hordva, hiszen bírja az időjárás minden viszontagságát. Nos ez az utóbbi hasznosulás igazán még várat magára, bár történtek ezirányú kísérletei is, éppen pl. az egyik murális tűzzománc kerámia alkotása szülőhelyén, Sarkadon, egy általános iskola homlokzati falán látható. Kesztyűs Ferenc a hagyományos technikákat, s az imént említett tűzzománc-kerámiát is felkészülten kezeli. Ez utóbbiban tematikai kísérleteinek is tanúi lehetünk, s a különleges technika mindenképpen jelentős egyediséget ad e munkáinak.Tisztában van azonban azzal, hogy ennek igazi hasznosulása még hosszabb időt igényel, bár lehet, hogy ebben az egy kérdésben pesszimista is egy kicsit... Festőnk tehát azt a bizonyos veres péteri ösztönt nagyban egészítette ki az ész adományával, s egy tudatos életút az övé. A sokfelé szárnyaló tevékenység színes, változatos életművet teremtett, s eleve izgalmas élmény ennek különböző időszakaiba, területeibe belehelyezkednünk. S ha elöljáróban írókat idéztünk fel, befejezésben hadd utaljunk arra, hogy a a Viharsarok, Gyula kiemelkedő festője volt Kohán György, aki drámai indulatú életművével, erőteljességével bizonyára szintén példaértékű Kesztyűs Ferenc életútjában is... Hosszú volt az út Sarkadról, s messze még a végállomás. Ezért is érdemes figyelnünk erre a nagy intenzitású alkotó­ tevékenységre. Feledy Balázs Baranyi Ferenc INTELEM Kesztyűs Ferenc tűzzománca Ne hidd, kígyó, hogy nyertes már a játszmád, nem győzelem, hogy rábírtad az embert: vámolja meg a tudás gyönge fáját, ha rámegy is az üdv, mit - vélte - meglelt, csupán elkezdődött a hosszú parti, melynek során a leszakajtott alma a bűn jelképe lett; beleharapni immár egy almatolvaj sem akarna. Az első emberpár még nagy naivul azt hitte, hogy a tudás hatalom, mert így szabta ki az Úr intelmein túl a szemfényvesztő, dús Paradicsomkert. Így szabta ki a magányos Teremtő szigorral álcázott társkeresése, s így éledt fel megint a mit se sejtő gonoszság Édent gúnyoló kedélye. De már vesztettél, kígyó. Tudja minden ember és állat, hogy tiltott gyümölcsök fogyasztásától lett hús-vér az Isten­­ és vált misztikus maszlaggá az ördög. A verset megzenésítette: Kassai Franciska előadóművész Smiss (15x30 cm, tűzzománc kerámia) Színdallamok Richard Wagnerről (30x40 cm, tűzzománc kerámia) A fotókat készítette: Kesztyűs Tibor fotóriporter muveezece

Next