Levéltári ritkaságok a BAZ megyei Levéltár gyűjteményéből (József Attila Könyvtár Kiállítóterme, Miskolc, 1986)
LEVÉLTÁRI RITKASÁGOK ARAZ MEGYEI LEVÉLTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL JÓZSEF A. KÖNYVTÁR KIÁLLÍTÓTERME / 1986. OKT. 16-NOV. 30. A GYŰJTEMÉNYEK. / Más megyei levéltárakhoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltára is régi törzsanyagát tekintve elsősorban közigazgatási és igazságszolgáltatással kapcsolatos iratokat őriz. A levéltárak gyűjtőköre az utóbbi négy évtizedben bővült az intézményekkel, intézetekkel, testületek, egyesületek, gazdasági szervek stb. anyagával. Az elsoroltakon kívül a családok és személyek irathagyatéka számottevő. Külön csoportot képeznek a levéltári megőrzésre, kezelésre átadott iratok (az állami anyakönyvi másodpéldányok). Mindaz az iratanyag, amely nem volt elhelyezhető a felsorolt egységekben, alkotja a „Gyűjtemények” néven szereplő egységet. Ez a levéltár legheterogénebb, legváltozatosabb, s a kutató számára a legtöbb váratlan meglepetést, felfedezést ígérő része. A „Gyűjtemények” keletkezése két fő forrásra vezethető vissza: 1. Szervesen, a hivatali működés során keletkezett levéltári anyagból — véglegesnek szánt elkülönítési szándékkal — kiemeltek bizonyos részeket speciális tartalmuk, értékük, raktározási célszerűség és egyéb okok miatt (pl. középkori oklevelek, térképek, tervrajzok). 2. A történeti gyűjtő- és feldolgozó munka során keletkezett, tudatosan, tervszerűen kialakított sorozatok is a „Gyűjtemények” rendszerében nyernek elhelyezést, pl. mikrofilmek, xeroxmásolatok, fénykép- és képeslapgyűjtemény, történeti adattári gyűjtemény stb. Borsod vármegye levéltára gyűjteményeinek kialakulása a feudális korig vezethető vissza. A közigazgatási és igazságszolgáltatással kapcsolatos iratokon kívül a vármegye 1792-ben felállított, s folyamatosan működő állandó levéltári bizottsága gondot fordított arra, hogy a múlt történeti ereklyéi a vármegye egyetlen közgyűjteményébe, a levéltárba kerüljenek. Ily módon a levéltár nemcsak iratok őrzőhelyének, hanem egyben múzeumnak és könyvtárnak is számított. A díszesen bútorozott levéltár szekrényeibe így került érem- és régészeti gyűjtemény stb. A polgári korban — 1867 után a muzeális gyűjtőszenvedély — levéltári vonatkozásban — egyre erősebben visszaszorult. Megalakult viszont a közművelődési és múzeumegyesület 1899-ben, amely kezdettől fogva feladatának tekintette írásos források gyűjtését is. Az 1902- ben megjelent első katalógus már 600 tételben sorolja fel az iratokat. A levéltár a megalakult múzeumnak adta át tárgyi anyagát (kivéve a pecsétnyomókat), s ezenkívül a céhekre vonatkozó iratokat (a céhládákkal együtt), a köteles példányként a levéltárba került megyei hírlapanyagot, bizonyos aprónyomtatványokat, plakátokat, egyes térképeket stb. Így alakult ki a múzeum levéltára, amely ma helytörténeti adattár