Levéltári ritkaságok a BAZ megyei Levéltár gyűjteményéből (József Attila Könyvtár Kiállítóterme, Miskolc, 1986)

LEVÉLTÁRI RITKASÁGOK ARA­Z MEGYEI LEVÉLTÁR GYŰJTEMÉNYÉBŐL JÓZSEF A. KÖNYVTÁR KIÁLLÍTÓTERME / 1986. OKT. 16-NOV. 30. A GYŰJTEMÉNYEK. / Más megyei levéltá­rakhoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplén megye levéltára is régi törzsanyagát tekintve elsősorban közigazgatási és igazságszolgáltatással kapcsola­tos iratokat őriz. A levéltárak gyűjtőköre az utóbbi négy évtizedben bővült az intézmények­kel, intézetekkel, testületek, egyesületek, gazda­sági szervek stb. anyagával. Az elsoroltakon kívül a családok és személyek irathagyatéka számot­tevő. Külön csoportot képeznek a levéltári meg­őrzésre, kezelésre átadott iratok (az állami anya­könyvi másodpéldányok). Mindaz az iratanyag, amely nem volt elhelyez­hető a felsorolt egységekben, alkotja a „Gyűj­temények” néven szereplő egységet. Ez a levél­tár legheterogénebb, legváltozatosabb, s a kutató számára a legtöbb váratlan meglepetést, felfede­zést ígérő része. A „Gyűjtemények” keletkezése két fő forrás­ra vezethető vissza: 1. Szervesen, a hivatali mű­ködés során keletkezett levéltári anyagból — véglegesnek szánt elkülönítési szándékkal — kiemeltek bizonyos részeket speciális tartalmuk, értékük, raktározási célszerűség és egyéb okok miatt (pl. középkori oklevelek, térképek, terv­rajzok). 2. A történeti gyűjtő- és feldolgozó munka során keletkezett, tudatosan, tervszerűen kialakított sorozatok is a „Gyűjtemények” rend­szerében nyernek elhelyezést, pl. mikrofilmek, xeroxmásolatok, fénykép- és képeslapgyűjte­­mény, történeti adattári gyűjtemény stb. Borsod vármegye levéltára gyűjteményeinek kialakulása a feudális korig vezethető vissza. A közigazgatási és igazságszolgáltatással kapcsola­tos iratokon kívül a vármegye 1792-ben felállí­tott, s folyamatosan működő állandó levéltári bizottsága gondot fordított arra, hogy a múlt történeti ereklyéi a vármegye egyetlen közgyűj­teményébe, a levéltárba kerüljenek. Ily módon a levéltár nemcsak iratok őrzőhelyének, hanem egyben múzeumnak és könyvtárnak is számított. A díszesen bútorozott levéltár szekrényeibe így került érem- és régészeti gyűjtemény stb. A polgári korban — 1867 után­­ a muzeális gyűjtőszenvedély — levéltári vonatkozásban — egyre erősebben visszaszorult. Megalakult vi­szont a közművelődési és múzeumegyesület 1899-ben, amely kezdettől fogva feladatának te­kintette írásos források gyűjtését is. Az 1902- ben megjelent első katalógus már 600 tételben sorolja fel az iratokat. A levéltár a megalakult múzeumnak adta át tárgyi anyagát (kivéve a pe­csétnyomókat), s ezenkívül a céhekre vonatkozó iratokat (a céhládákkal együtt), a köteles pél­dányként a levéltárba került megyei hírlapanya­got, bizonyos aprónyomtatványokat, plakáto­kat, egyes térképeket stb. Így alakult ki a mú­zeum levéltára, amely ma helytörténeti adattár­

Next