Szörtsey Gábor kiállítása (Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kiállítóterme, Kecskemét, 1986)

Született: 1951-ben Bonn in 1951. Egyéni kiállítások: ONI-MAN SHOWS. Fontosabb csoportos kiállítások: MAJOR GROUP EXHIBITIONS: SZÖRTSEY GÁBOR KIÁLLÍTÁSA a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola kiállítótermében (6001 Kecskemét, Izsáki út 10.) 1986. november 4-21 között Megjegyzések Szörtcsey Gábor kiállításához­ volt. Szörtsey Gábor képein jellegzetes mozzanat a tisztán festői eszközökkel elért mélységhatás, illetve a kép­síkra terített ecsetfutamok és a mélységre utaló képmezők egymásra vetítése, olykor ütköztetése. Mintha Szörtsey magát a festői folyamatot személyesítené meg egy-egy gesztusban, egy-egy képi konfliktusban. A kép­zeleti mélységet asszociáló, ugyanannak a színnek különféle tónusfokozataival f­estett részek előtt olyan önértékű kalligrafikus formák jelennek meg, melyek mintegy lebegnek a képtérben, kiemelve és elszakítva a kép többi részétől. Ezáltal a képi tér differenciálódik, a képi asszociációk gazdagodnak, s óhatatlanul bi­zonyos "cselekményesség", "drámai történés", azaz egyfajta kvázi-tematikus réteg is becsempésződik a műbe, anélkül azonban, hogy figuratív motívumok jelennének meg. Tanulmányait a Kolozsvári Képzőművészeti főiskolán végezte 1979-ben. EDUCATIUN: School of Arts in Cluj (Romania) completed in 1979. 1977. Kolozsvár, Képzőművészek Szövetsége (Antik Sándorral) 1984. Szentendre, Vajda Lajos Stúdió (Krizbai Sándorral) 1984. Budapest, Stúdió Galéria 1985. Budapest, Fiatal Művészek Klubja 1978. Cuadrienala Artelor Decorative Bucuresti 1978. II. Quadriennale des Kunsthandwerkes Sozialistischer Lander, trfurt 1979. Foto si Film Kxperimental Bucuresti (Galéria Orizont) 1981. Hagyomány, I—II, Budapest, Pataki Galéria 1982. Stúdió ’82, Műcsarnok Budapest 1982. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján, Nógrádi S. Múzeum 1982. Kollázs, Vajda Lajos Stúdió, Szentendre 1982. International Impact Art Festival, Kyoto Municipal Museum of Art 1983. Stúdió ’83, fcrnst Muzeum, Budapest 1983. Országos Grafikai Biennálé, Miskolci Galéria 1983. Mai magyar grafika és rajzművészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1984. Stúdió ’84, BNV Pavilon Budapest 1984. Országos Rajzbiennálé, Salgótarján, Nógrádi S. Múzeum 1984. XIX. Internationale Malerwochen in der Steiermark, Graz, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum 1984. Stúdió Kiállítás Szajna Galéria, Varsó 1984. Stúdió Kiállítás, Galéria Hlavniho Mesta Prahy 1984. Rajz/Drawing, Pécsi Galéria, Budapest Galéria 1985. Természet/Nature, Pécsi Galéria 1985. Stúdió ’85 Lrnst Muzeum, Budapest 1985. Stúdió Kiállítás, Havana 1985. Új Szenzibilitás III., Budapest Galéria 1985. Országos Grafikai Bevinálé, Miskolci Galéria 1986. Stúdió ’86, Budapesti Történeti Múzeum 1986. 13. Unkarilaista Taiteilijaa Taidekeskus Maltinranta, Tampere 1986. Beénnale Internationale des Arts, Nogent-sur-Seine 1986. Rajz/Drawing, Pécsi Galéria 1986. Eklektika ’86, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Munkák közgyűjteményben: WORKS IN PUBLIC COLLtCTIONS: Békéscsabai Megyei Könyvtár Graz, Neue Galerie am Landessmiseum Joanneum Művésztelepek, ösztöndíjak: ART COLONY, SCHOLARSHIPS: 1981. Pécsi Grafikai Műhely 1982. Szobrászati Szimpozion, Győr 1984. Alkotótelep, Tokaj 1984. XIX. Internationale Malerwochen in der Steiermark, Graz 1986. Tokaji Alkotételep 1986. Taidekeskus Maltinranta, Tampere 1986. Tokaji Alkotótelep 1986. Stúdió Díj, Dunaújváros Notes on Gábor Szörtsey’s txhibition be seen in his works. ine stylized ligures, signea with dynamic gestures, or the antropomorphic forms frequently appear in stage-like, closed spaces in his earlier works painted in 1982-83. For 1984 this kind of "literary frame" disappeared and Szörtsey’s painting turned definitely toward gesture painting. At that time there were some slight effects in his works borrowed from the dynamic paintings of István Nádler and Ákos Birkás, though his world of colours has always been sharply individual. The red-and-black, red­­and-white, blue-and-white and blue-and-yellow contrasts have become determinants, tach patch of colour is expressed by a powerful gesture spontaneously but not automatically. The composition of Szörtsey’s paintings is generally strict, a central space is emphasized. These are dramatic, vexed compositions without any point of rest, the tension is stored up in them. The spontaneous representation of the momentary state of existence is entwined with the claim to building up a monumental composition, it is exactly one of the inheritances of classical abstract expresszionalism! The composition itself is actually the arrangement of gestures in different fields. The impression of depth, attained purely with pictorial means, is one of the characteristic motions in Gábor Szörtsey’s paintings, on the other hand he projects the tirades of the brush in the plain onto the deep fields of the painting in order to strengthen or to come full butt against each other. It seems as if Szörtsey persinified the pictorial process in each gesture, in each visual conflict. The onlooker imagines visually the depth realizing the tonality of a colour, where individual callighraphic forms appear before the tints, as if they were floating in the space of the painting lifting out of the whole. This is the way he enriches the painting in its associations, the space is more differentiated and some sort of "unity of plot", some "dramatic happening" introduces stealthily into the painting, a certain quazi-thematic layer appears without any fiqurative motive. Lóránd Hegyi Szörtsey Gábor az 1980 után kibontakozó hazai "új festészet" szellemében az informel tradíció sajátos új­rafogalmazására vállalkozik. Nagy belső nyugtalanság mozgatja ecsetét. Alkotói felfogásában minden más mozzanatot kiszorítóan meghatározó a drámai valóságlátás tompítatlan kivetítése. Ugyanakkor olykor fanyar irónia, a festői eszközök elidegenítése, "idegen" elemek bevonásával elért "zavar" is feltűnik munkáin. Korábbi, 1982-83-ban festett képein gyakran egy színpadszerű, zárt térben jelennek meg a dinamikus gesztu­sokkal jelzett, stilizált figurák, vagy antropomorf alakzatok. 1984-re ez az irodalmias "keret" megszűnt, s Szörtsey művészete végérvényesen a gesztusfestészet felé mozdult el. Akkori művein Nádler István és Birkás Ákos dinamikus festészetének némi hatása is érződött, noha Szörtsey színvilága mindvégig markánsan egyéni képein a vörös-fekete, vörös-fehér, kék-fehér és kék-sárga kontrasztok váltak meghatározóvá, így­ egy szín­foltot egy-egy erőteljes gesztus fogalmaz meg, spontán, de nem automatikusan. Szörtsey képeinek kompozíciója többnyire feszes, egy központi teret hangsúlyoz. Nyugvópont nélküli, drámai hatású, zaklatott kompozíciók ezek, melyek a képi feszültség halmozásán alapulnak. A pillanatnyi létállapot spontán kiírása összefonódik egy monumentális kompozíció - a klasszikus absztrakt expresszionizmus egyik öröksége­ - felépítésének igé­nyével. A kompozíció nem más, mint a gesztusok egy-egy sűrűsödési mezőben való elrendezése. Szörtsey Gábor évek óta rendszeresen mutatja be munkáit. A grazi "Malerwochen" keretében rendezett kiál­lítás már jelezte a következő évek festői fejlődésének irányát. Az 1985-ös "Új szenzibilitás III." című óbudai kiállításon, noha kis méretben, de már megjelent a legutóbbi, immár nagy méretben megvalósított munkák felfokozott drámai szemlélete, s az 1986 elején megrendezett "EKLEKTIKA ’65" című kiállításon be­mutatott három nagy kompozíció tovább fokozta a képi feszültségek ütköztetésén alapuló "új informel" fes­tésmódban rejlő drámaiságot. Legújabb műveivel Szörtsey Gábor a hazai "új festészet" erőteljesen expresszív, a negyvenes-ötvenes évek informel művészetéből merítő, ezt a tradíciót tovább értelmező vonulatához kapcsolódik. Úgy tűnik, hogy míg a nyolcvanas évek legelejének kezdeményezői egy hűvösebb, meditatív festészet irányába fordultak, a radikális eklektika képviselői pedig egyre inkább elmélyítik a kultúrtörténeti anyag, a "kulturális meta­­fóra" személyes újrainterpretálásának manierista módszerét, addig a legfiatalabb művészek egy része és az informel tendenciák képviselői a drámai és expresszív mozzanatok erősítését, az elemi festői felhagyás spontaneitását hangsúlyozzák. Szörtsey Gábor tevékenysége ez utóbbi folyamat része. Hegyi Lóránd Gábor Szörtsey, in the spirit of the Hungarian "new painting", tries from the eighties on to renew particularly the informel tradition. A fierce inner tradition keeps moving his brush. The direct projection of his dramatic attitude to reality is exclusively characteristic of his creative approach. However, mordant irony, the alienation of pictorial means, some "disorder" of "strange" elements can Gábor Szörtsey regurally displays his works for years. The exhibition organized within the scope of the "Malerwochen" of Graz could already notify in advance the direction of his artistic development for the coming years. The dramatic approach of his recent, large-sized works could be already seen in small scales at the "New Sensibility No.3." exhibiton in 1985, and his three large-sized paintings, which were on display at the "Eclecticism ’85" exhibition, insreased in tension the dramatic character of the "new informel" painting technique based on the confrontation of suspenses in the painting. With his recent works Gábor Szörtsey belongs to that wave of the Hungarian "New Painting" which is powerfully expressive, derives from the informel art of the fourties and the fifties and renews its tra­dition. In my estimation the initiators of the beginning of the eighties have turned toward a cooler, meditative painting, the representatives of radical eclecticism, however, intensify the manierist method of the individual re-interpretation of the "cultural metaphor". Opposed to the above-mentioned two trends some from amongst the youngest artists and the representatives of the informel tradition affirm the dra­matic and expressive motions, emphasize the spontaneity of primary pictorial creation. Gábor Szörtsey’s activity is a part of the latter process.

Next