Kánkán című szobor avatása - Józsa Lajos szobrászművész munkássága (Jhajdúszoboszló, József Attila utca, Hotel Délibáb, 1987)

JÓZSA LAJOS Debrecenben 1944-ben született, kézműves család hetedik gyermekeként. Huszonegy éves kora óta él a fővárosban, de erős szálak fűzik Debrecen múltjához és jelenéhez, ami mun­kásságán is meglátszik. A debreceni Aranybika Szálló részére Serbíró Bika Bálintot és feleségét­­ a mai szálló elődjének alapítóit - korabeli viselet­ben mintázta meg. A 40 cm-es kisplasztika talpazatán dombor­­műszerűen a szálló látható, történelmi előzményeivel együtt. Ugyancsak az Aranybikában helyezték el Hortobágy című domborművét, amely a hortobágyi gulyát örökítette meg, s ét­termében 1985 őszén állították fel Szakács című (1 m 40 cm), vörös márványból készült szobrát. A Debreceni Orvostudomá­nyi Egyetem parkjában áll Nő virággal (2 m 20 cm) bronzszob­ra, a fogászati klinika előtt pedig mészkőből készült (2 m 40 cm) elvont jellegű térplasztikája. Móricz Zsigmond gyakorta megfordult Debrecenben. Érthető, ha Józsa is többször megmintázta. Móricz Zsigmond című portréja az arc jellegzetes vonásait örökíti meg, 40 cm-es kis­plasztikája pedig ülő helyzetben ábrázolja az írót. A róla készült portrét carrarai márványból faragta ki. Munkássága a kisplasztika műfajában a leggazdagabb. Elősze­retettel ábrázolja környezetének alakjait (Korsós nő, Várandós anya gyermekével, Nyár stb.), de vonzzák az allegorikus célza­tú megoldások is. A város című kisplasztikája egy nőalak, aki a kezében templomot tart, Debrecen város jelképét. Ezt a mun­káját a Hajdú-Bihar Megyei Tanács vásárolta meg. Az erőnek és érzékenységnek egyaránt mestere, mind na­gyobb, mind kisebb méretű alkotásaiban. Alakjainak ruházatát fellazítja, szereti a mozgalmas felületeket. Ez a játék a fény-ár­nyékkal szinte minden kisplasztikájára jellemző. Kiállítása nyílt többek között Budapesten, a debreceni Med­­gyessy-teremben, az Aranybika Szállóban és az Alföldi Nyom­dában. 1985-ben Málta szigetén, La Valettában volt kiállítása, ahol a Nő lanttal című kisplasztikája bizonyult legsikeresebbnek. 1984-ben Svédországban, a Harmstadti Galériában állított ki. Dr. Szíj Rezső művészettörténész, író 1980-ban a néphadsereg pályázatán díjat nyert Összecsapás című bronz kisplasztikájával, amelyet a Honvédelmi Miniszté­rium vásárolt meg. Ugyancsak díjat nyert Gabrovóban az 1981-es humorfesztivá­lon Zenebohócok című kétfigurás bronz kisplasztikájával. A zene és a humor szintén kedvenc témája. Derűs alkatából kö­vetkezik, hogy nagy tisztelője a cirkusz művészeinek, akik nála vidám tekintettel néznek a világba. Közel áll hozzá a vadászat és a sport is (Birkózók, Vadász, Szarvas Diannával), s alföldi származásából eredően a bika, ló ábrázolása. Egyformán könnyen bánik fával, bronzzal, agyaggal, kővel, a fel­adatok megoldásában nem ismer lehetetlent. Ezért mutatnak munkái mind a megformálás, mind a gondolat tekintetében üdí­tő változatosságot. Az erőnek és érzékenységnek szinte ünnepé­lyes megjelenítése éppúgy jellemzi, mint a karikírozó hajlam. Gyakran alkalmazza a felületes, szaggatott megoldást, amely kitűnő lehetőséget nyújt a fény-árnyék kiaknázásához. Mint éremművész is jelentős (Gróf Széchenyi István, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Móricz Zsigmond, Holló László, Csizma­dia Károly, Szegvári Károly, Xantus Gyula, Szíj Rezső). Érmei a szellemi élet régi és mai jeleseinek állítanak emléket. A Helian D-érem a Biogal Gyógyszergyár felkérésére készült. A kinyitható szelence Nedeczkynét, a feltalálót és a város látké­pét ábrázolja. Portréiban többnyire hozzátartozóit örökíti meg (Édesanyám, Lá­nyaim, Lalika, Kati stb.), de portrét készített Csizmadia Károly neves egyházi férfiról és Xantus Gyula festőművészről. Lenin-domborműve a Győri Vagon- és Gépgyárban látható, a Szép Ernőről készült dombormű pedig a hajdúszoboszlói Déli­báb Szállóban található. Ugyancsak a Délibáb Szállóban látha­tó (2 m 50 cm) süttői mészkő álló Vénusza a télikertben, az új szállodában pedig (1 m 30 cm) Kánkán című, nagyméretű, há­romalakos bronzszobra most kerül avatásra. Ahogy az életben nem félt a küzdelmektől - sőt mondhatni ke­délyes könnyedséggel győzte le őket—, alig hihető, hogy volna olyan szobrászati feladat, amelyre ne futná tehetségéből és tu­dásából.

Next