Kiss György éremkiállítása (Nyírbátori Református Műemléktemplom, 1987)
Aszalós Endre NAPKORONG /-///. (SUN-DISK l-lll) ■ SZIVÁRVÁNY (RAINBOW) ► Immár másfél évtizede jelenti Kiss György festő- és szobrászművésznek az egyik legfőbb műfajt és technikát az éremművészet. Azóta mintegy félezer plakett, érme és relief gazdagítja eddigi életművét, s elfogultságtól mentesen állíthatjuk, hogy a Képzőművészti Főiskolán egykor Kádár György festő tanítványa ma már nemzeti szobrászatunk középgenerációjának egyik legrangosabb éremművésze. Mi is késztette annak idején - az 1970-es évek elején - a pályája elején tartó fiatal festőt arra, hogy a szobrászatnak ebben az intimnek nevezhető műfajában próbálja ki képzőművész tehetségét? Talán az a benső alkotói igény és a kifejezési kényszerből fakadó parancsoló szükség, hogy a kevés eszközzel történő művészi teljesség megteremtése irányába fordítsa alkotói életútját. Eredményei láttán igazolódhat választásának helyessége, mert önálló és értékes világot teremtett választott műfajában. Nem véletlen, hogy Kiss György érmei vonatkozásában kerek egészet jelentő, de tovább tágulni képes világot említhetünk. Ugyanis a valóság jegyeinek, jelenségeinek határtalanul gazdag terrénuma nyújtja számára azt az ihlető forrást, amelyen széles iátószögü, de ugyanakkor differenciált témaválsztása nyugszik. Sokszor a természet által ihleteden tengerpartok végtelenbe táruló vonal rajza jelenik meg lapidárisan fogalmazott plaketteken, máskor épületrészletek idéznek fel a régmúltra emlékező és szuverén módon alkalmazott motívumokat. Emblematikus összefogottsággal, csupán jelekkel és jelzésekkel is találkozhatunk igen sok érmének formajegyeit és jelentéstartalmát kutatva. Az ember jelenlétét több esetben testrészletek felfokozott plaszticitása, egy-egy jellemző gesztus sűrített formálása érzékelteti. Kiss György bő forma fantáziával, de mindenkor mintázási szigorral teremti meg érmeinek egyértelmű jelentését. Imponáló vonása művészetének, hogy stíluskényszer nélkül, ösztönös indulati-érzelmi töltéssel, közlési elkötelezettséggel alkot önálló véleményt élményeiről, a világról. Távol áll\ tőle minden szubjektív önkényeskedés; etikus művész a fogalom legteljesebb művészi felelősséget jelentő értelmében. Ezért is lehet törekvése széles hatóerejű és embertársai számára maradéktalanul befogadható. Pedig fel sem merül gondolataiban az iskolához-kötődés, a korszerűségnek formálásban megnyilatkozó tendenciája. A művészetében fellelhető absztrakció sohasem formajáték, realitásigénye sohasem naturalisztikus tartalommagyarázat. Plasztikai formáit úgy alakítja, hogy a jelenség-lényeg örök dialektikájában az utóbbira fekteti a hangsúlyt. Ezért aforisztikus tömörségű minden megnyilatkozása, szimbólikus és legtöbbször allegórikus, tág asszociácós pályát biztosító teremtett művészi világa. Kiss György minden érméből a hatékonyság ereje sugárzik. Ez adja korszerűségét; akkor is pontosan követhető útja, ha esetenként hagyományos, klasszikus motívumválasztással él, de abban az esetben is értelmileg-érzelmileg meghatározott, ha elvontabb plasztikai eszközökkel láttatja élményeit vagy képzeletének teremtett formarendjét. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy Kiss György az éremművészet igen gazdag hagyományainak továbbéltetése mellett milyen sok eredeti formaélménnyel alakítja színesebbé ezt a lehatárolt lehetőségűnek ítélt műfajt. Sok esetben a méretarányokat szinte túlfeszítve építi tovább érméin a plasztikai jegyeket, s ezzel a képzéssel, valamint újszerű kifejezési eszközökkel addig el sem képzelhető megjelenítési lehetőségeket sürít egybe egy-egy művén belül. Mindezeken túl, a belső feszítő erő fokozásával monumentalizálja a megragadott jelenségeket. Ebben mutatkozik leginkább vérbő drámai alkata. Mondanivalóban gazdagok, erőteljesek formálásukban sűrítettek Kiss György érméi. Máris egyéni és jelentős új ideált teremtett ebben a szobrászati műfajban, amelynek tartalom-hordozó lehetőségeit ösztönös alkotói tehetséggel tágította ki. Teljesítményéhez esztétikai értékkel társul átgondolt művessége, műigénye, érzékeny és sokszor minuciózus finomságokra is képes mintázó készsége. Életművének eddigi eredményei magasra értékelhetők és jelentősek. Megragadó és szuggesztiv éremmüvészete. Ajánlás, kommentár talán nem is szükségeltetik; annyira csupán önnön művészi súlyával felfokozott a hatóereje minden plasztikai munkájának. Csak hasonló intenzitású befogadói érzékenységet és őszinte átélést igényelnek, mint amilyen hőfokú alkotói fogantatás által születtek meg Kiss György fantáziája nyomán az itt kiállított plakettjei, érméi. LISZT lll-ll-IV-V. ► His sculptural forms are created in a way which, in the eternal dialectics of phenomenon and substance, always emphasizes the latter. Thus all his utterances bear an aphoristic concision they are symbolic and often allegoric and his artistic world offers a wide field for associations. Each of György Kiss's medals radiates with the power of efficiency. This is where his modernity lies; his ways can be closely followed either he uses a classical choice of motifs or represents his experiences and created forms of his imagination, as his art is always determined intellectually and emotionally. It must not be forgotten that György Kiss, in addition to preserving the very rich traditions of medal art, makes this appearingly limited art-form more colourful by many oroginal inventions of form. In many cases, almost overstretching the set dimensions, he elaborates the sculptural features in his medals, by which and also by modern means of expression, he condenses ways of representation never thought to be possible, within individual works of his. Besides this, by increasing the inner tension, he makes the depicted phenomena monumental. This is where his full-blooded dramatic temperament manifests itself the most clearly. György Kiss's medals are rich in their message and concise in their powerful moulding. He has already created an individual and significant new ideal in this sculptural form, expanding its possibilities of conveying message with an instinctive creative talent. This achievement of his completed by the aesthetic value of his deliberate craftsmanship, precision and a gift of delicate and sensible moulding. Valuable and significant are his achievements, the art of medals as practised by him, Is fascinating and suggestive. It might need no recommendation or commentary; all his works only exercise their influence by their own artistic gravity. They only demand a similarly intense and sensible reception and whole-hearted insight. They need the same degree of intensity that bore, in the wake of his imagination, György Kiss’s plaquettes and medals on display here. Endre Aszalós For one and a half decades György Kiss, painter and sculptor, has found his main field of activity in medal art. Since then he has added half a thousand plaquettes, medals and reliefs to his oeuvre, and without any trace of partiality, György Kiss, who was the painter-pupil of György Kádár at the Academy of Fine Arts, can be mentioned as one of the most outstanding medal artists in the middle generation of Hungarian sculptors. What could be the reason why, in the early seventies, the young painter who had just started his career would try his talem in this intimate form of sculpture? It might have been that inner creative claim and imperative need of self-expression which turned his way towards an endeavour to create artistic completeness by modest media. Seeing his achievements may prove the right of his decision, since he has created an individual and valuable world in his chosen art-form. It is no coincidence that speaking of György Kiss's medals a world is mentioned which is complete yet capable of further extension. Actually, the source of inspiration that is the basis of his wide range of highly differentiated subjects lays in the unlimited and rich realm of reality. Sometimes, inspired by nature, lines of seashores, opening to infinity, are as if drawn in his plaquettes of lapidary vocabulary. At other times, details of buildings recall long past, by motives that are applied in a sovereign way. If you try to explore the realm of forms and message in many of his medals, there is emblematic concision of signs and marks to be found. Presence of man is often sensible through an emphasized plasticity of parts of the human body, a concise formulation of particular characteristic gestures. The unambiguous meaning of his medals is established by a rich fantasy of forms which is however, always controlled by a strictness of moulding. An impressive feature of his art is that he forms an individual view on his experiences and on the world without any stylistic constraint, with an instinctive emotional - passionate charge, with a commitment to his message. Subjective arbitrariness is not part of his ways; he is an ethical artist in the fullest sense, which means a totality of artistic responsibility. This is the very reason why his endeavours can have a wide range of influence and why his message can fully find its way to his fellow-men. And it does happen although he does not in the least tries to be related to certain schools or to the tendency of up-to-dateness achieved by the moulding itself. Abstraction in his art is never a mere play on forms, his search for reality is never a naturalistic content-interpretation.