Válogatás a Somogy megyei Múzeum Képzőművészeti gyűjteményéből (Szombathelyi Képtár, 1987)

A Somogy Megyei Múzeum képzőművészeti gyűjteménye Múzeumunk képző- és iparművészeti gyűjteményének törzsanyaga - mint amilyenre oly örvendetesen nagyszámú példát találhatunk a múzeumok történetében világszerte - egy múzeumalapító célú adományból keletkezett. Kaposvár RIPPL-RÓNAI JÓZSEF művészetével került be a művészeti köztudatba a századforduló óta. Öccse, Ödön, testvére művészeti törekvéseit és küzdelmeit megértve vált a kortárs piktúra hívévé és mecénásává. RIPPL-RÓNAI ÖDÖN (1865-1921 ) Somogy megye különböző falvaiban vasúti állomásfőnök volt, majd Fiume pályaudvarán volt vasúti főtiszt. Bár ez anyagilag és egyébként is behatárolta műgyűjtési lehetőségeit, 1910-20 között már jelentős számú gyűjtemény fölött rendelkezett. Gyűjtésének célja már kezdetben nem volt individuális, hanem egy modern szellemű múzeumi kollekció megalapítása. 1911-ben felmondta államvasúti állását, s két évvel később kaposvári házának ajtajára kifüggesztette a ’’Múzeum” táblát. Belül minden helyiség fala zsúfoltan tele képekkel. Legtöbb természetesen bátyjától, azután FERENCZY KÁROLY, IVÁNYI­­GRÜNWALD BÉLA, CSÓK ISTVÁN, MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ, GULÁCSY LAJOS, LOTZ KÁROLY, VASZARY JÁNOS, s mellettük sok, művészettörténetileg valamivel kevésbé jelentős kortársuk. A „hagyományosabb” ízlést képviselték a XIX. századiak: MARKÓ KÁROLY, BORSOS JÓZSEF, SZÉKELY BERTALAN, MADARÁSZ VIKTOR, MUNKÁCSY MIHÁL­Y, MÉSZÖLY GÉZA, ZICHY MIHÁLY. Korabeli műgyűjtési gyakorlat szerint sok festmény vázlat és vázlatrajz is volt a falakon. Különös érdeklődéssel gyűjtötte az akt festmény­eket. A már említettek mellett a szecesszió ízlésvilágát képviselték a gyűjteményben MÁRK LAJOS, SASSY ATTILA, KÁDÁR BÉLA, PECHÁN JÓZSEF, PÁLDY ZOLTÁN, GARA ARNOLD aktkompozíciói. Jelentős, bár nem főművekből álló gyűjteményt láthatott a magánmúzeum közönsége a „Nyolcak” festőcsoport tagjaitól: MÁRFFY ÖDÖN, CZIGÁ­NY DEZSŐ, CZÓBEL BÉLA, KERNSTOK KÁROLY, BERÉNY RÓBERT PÓR BERTALAN, ORBÁN DEZSŐ, TIHANYI LAJOS. A kezdődő magyar kubizmus is képviselve volt a gyűjteményben GALIMBERTI SÁNDOR és PERLOTT CSABA VILMOS műveivel. A felsorolt nevekből is látható, hogy Rippl-Rónai Ödön a friss gondolatok iránt nyitottan és értő szemmel gyűjtötte a képzőművészeti gyűjteményt. (Ugyanilyen jó szemmel gyűjtötte a somogyi népművészet darabjait is.) Ennek a gyűjteménynek a szelleme, amely csak a korszak leghaladóbb irodalmi tömörülésével, a Nyugat folyóirat körével mérhető össze, ugyancsak elüthetett a század második évtizedében még nemigen mozgékony kaposvári kulturális élettől. Rippl-Rónai Ödönt állandóan foglalkoztatta gyűjteményének életén túli sorsa; szerette volna, ha kollekciója végleg együtt marad. A Tanácsköztársaság idején fölajánlotta magánmúzeumát a Somogyi Proletár Múzeum számára. 1920. augusztus 30-án a gyűjteményt örökösödési szerződéssel Somogy vármegyére hagyományozta. A szerződésnek, amely kiköti az örökös együttartást is, van egy különösen érdekes, a hagyományozó szemléletére éles fényt vető pontja.

Next